Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de míg 2020-2021-ben (főleg a sok távolságtartás és karantén miatt) kissé belassultam, 2022 átvágtatott rajtam.
2022. december 31., szombat
2022 - szokásos évértékelés szokatlan formában :)
2022. augusztus 10., szerda
Nem vagyok a legtürelmesebb ember a földön.
Hogy mégis sikerült kibírni öt hónapot, míg a kártolóm elkészült, átszelte a vél világot... Tudtam, hogy érdemes várni és az energiákat tartalékolni.
Azt is tudtam, hogy mi lesz az első batt, amit a saját dobomon kártolok össze ezekből:
A gyapjak nagy részéből öncsíkozó fonalat fontam:
A maradékot pedig kétszer átküldtem a kártolón:
Igazán megérte a várakozást és a melót is, pár órányi fonás után ez a csoda született:
Imádom, hónapokig nézegettem Zsuzsa blogján, ahogy játszik a különféle színekkel, imádom, ahogy a lilában megjelennek a kékek és a pinkes-bordós árnyalatok is: (itt még egyágúan, cérnázás előtt)
A végeredmény fingering vastag fonal, már ki is néztem hozzá egy saját festésű árnyalatot, amibe beledolgozhatom egy fair isle pulcsiban!
Imádom a festést, de sokkal több bennem a kreatív-színes energia, mint ami belefér a fazekakba - a dobon más formában, de nem kevesebb lelkesedéssel keverem a színeket.
Az pedig nem is kérdés, mivel kötöm majd. Úgy alakult, hogy Szilvi szülinapi ajándéka (amitől bőgtem, mint egy gyerek <3) tökéletesen illik színben hozzá!
Folyt.köv. hamarosan! :)
2022. július 24., vasárnap
Bakancslista / 39
Már-már hagyomány, hogy a születésnapom előtti nap összegzem az életév nagyobb munkáit... Két-három éve jött a váltás, elkapott a pulcsi-láz, ráadásul ott voltak a saját festésű fonalaim, mind szerelemgyerek, legtöbbjüket hordani is szerettem volna, így igyekeztem tudatosabban választani projektet és fonalat.
37 évesen ezzel a kupaccal indítottam:
2022. február 25., péntek
Szülinap? Szülihónap? Szüliév!
Úgy döntöttem, nem aprózom el, négy évtizednyi földi pályafutás megérdemli a nagy csinnadrattát, igaz? :) Így idén (bár csak júliusban lesz a napja) korán elkezdtem az ünneplést. :))
Na jó, azt hiszem, kerek szülinap nélkül is úgy alakítottam volna, hogy előbb-utóbb jusson pénzmag erre a cukiságra. Az Ashford elektromos rokkát még az előző szériája alatt néztem ki magamnak, kütyüfüggőként azonnal vonzott, ahogy megláttam. Évekig nézegettem az unboxing meg review videókat, aztán sóhajtva leültem Guszti, a Kromski Fantasiám mellé.
Mostanában viszont elkezdtem érezni a korom. Vagy legalábbis az elmúlt éveket. :) Már fájdogál itt-ott, év végén a karom is bekakukkolt, bevallom, már nem esett jól végigpedálozni egy-egy fonást. Könnyebb lenne, ha a kis mennyiségű, egy-, max kétágú, vastagabb fonalakra buknék, de így, hogy háromágú, fingering, pulcsimennyiség a cél, egy projekt bizony több km-nyi és sok-sok órányi fonást jelent.
Nem magyarázkodom tovább, nemrég beköltözött hozzám Ő. És mert KicsiKató világában nem létezhetsz név nélkül, Battki lett. De komolyan. :))
Első projektnek valami strapabíró alapanyagot szerettem volna, voltak némi fenntartásaim a fonás gördülékenység illetően, ezért a Kingától kapott csigákat választottam. Jó tömörre fésülte őket, ki akartam használni, hogy a gyapjúszálak a szokásosnál erősebben kapaszkodnak egymásba. A számításom be is jött, egy ideig küzdöttem ugyan az egyenletességért, aztán elengedtem a maximalizmust. Onnan nem is tépte a szálat a rokka, gond nélkül fontam és cérnáztam. <3
Imádom, a végeredmény szinte tökéletes fingering méret. WPI-t nem számoltam, de a meleg vizes fürdő után szépen ki is virágzott a fonal.
Szeretném majd egyszer egy fair isle pulcsiba mintaként bedolgozni, talán egy sötétkék, gyári alapba? Vagy feketébe?
Pontos adatok, több kép szokás szerint a linkre kattintva elérhetőek!
2022. január 13., csütörtök
Új év, új szelek? Muhaha.
Tavaly április óta nem vettem a kezembe festőecsetet, de most milyen jól jött, hogy hegyekben állnak itthon a kreatív alapanyagok!
Szóval én tényleg azt hittem, megtanultam, kivonatoltam, leszűrtem a lényeget, túllépek az újratervezésen, aztán még el se indult az új év, mikor minden, de most tényleg minden dugába dőlt - egy perc alatt.
Történt ugyanis, hogy 30-án égetően sajgó könyökkel ébredtem, amiből életem legborzasztóbb szilvesztere-újéve lett. A könyököm szinte semmit se mozgott, a bal kezemmel a papírlapot se bírtam el.
Gyorsan elmesélem azt is, hogy a hagyományos fájdalomcsillapítás mellett szinte azonnali és többfrontos noszogatással igyekeztem öngyógyulni. Hogy végül mi segített, arról csak sejtésem van, de a lényeg, hogy amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan múlt is a fájdalom, 7-8 nappal később már szinte teljesen mozgott a karom, a maradékot pedig reményeim szerint megoldja a terápia.
Mindenesetre az újratervezés átkúszott erre a naptári évre is. Mivel szinte biztos, hogy a decemberi rengeteg kötés nem tett jót, egyelőre nem kockáztatok. 15 napig bírtam kreatív tevékenységek nélkül (ne aggódjunk, kicsit se unatkoztam), ma viszont adódott egy viszonylagos szabad csütörtök, nem bírtam tovább.
Nem tökéletes, sose volt az, de nem is törekszem rá. Csak élvezem a folyamat minden egyes percét. :)
Harriet tutorialja alapján Hahnemühle és kézzel merített papírra készült Isaro és Art Philosophy (Woodlands) festékekkel.
2022. január 4., kedd
2021/2022
2021. december 31., péntek
A 2021 szava nálam végül az újratervezés lett.
Magamtól biztos más irányt adtam volna ennek az évnek, de ha visszagondolok, sokat profitáltam abból, hogy szinte minden szituban engednem kellett az elvárásaimból és rugalmasan alkalmazkodni inkább. Mint ennél a fonós projektnél.
A facebook oldalon korábban írtam róla, hogy alakult ki bennem a vágy, hogy valami gyapjas adventet csapjak idén és viszonylag sokáig lelkes is voltam.
Festettem, kártoltam, fotóztam és örömmel vártam a decembert.
Az első két napot sikeresen abszolváltam is, aztán indult a szövős hullám, ami mellett már nem fért bele napi 1-2 óra fonás, így torlódni kezdtek a csigák. Amikor végeztünk a sok szövéssel, nekiültem, hogy behozzam a lemaradást és 2/3-nál lecsekkoltam a végeredményt, jó lesz-e.
Hát... Azt nem mondanám, hogy rossz lett, de csodával határos módon túl vékonyra fontam. Pedig a csigákkal eddig mindig a másik irányban gyűlt meg a bajom, ezért is festettem a tervezett pulcsihoz 30 helyett 36 dekát...
Napokig vergődtem, mi legyen, nézegettem kid silk színeket, hogy majd valamivel összefogom, aztán végül megvilágosodtam. Ha elengedem a pulcsi-ügyet és nem görcsölök tovább rajta, ez a 176g / 1024m csodás alapja lesz majd egy kötött/szövött stólának vagy kendőnek, ugye?
A maradék csigácskákat félretettem, ha lesz hozzá kedvem/időm, megpróbálom folytatni ugyanebben a vékonyságban, három helyett két ágat sodrok majd össze és a végképp csipkevékony fonalat majd direkt összefogom valami mohair cuccal pulcsinak. Újratervezés nélkül. vagy elajándékozom őket valami nyereményjátékon, majd kiderül. A lényeg úgyis a spontaneitás, igaz? :)
2021. december 30., csütörtök
Majdnem jó lett.
De csak majdnem.
Jó ideje festettem magamnak Rumba és Violalikőr színekben sport vastagságú fonalat, hogy megköthessem a kinézett sapkát és kendőt. Aztán ahogy az lenni szokott, az idő múlásával csökkent a lelkesedésem is, olyannyira, hogy a tél első heteiben anyukámtól kértem kölcsön az ő ősrégi (amúgy sk fonott és kötött, ofkorsz:)) sapkáját.
Aztán karácsony előtt megembereltem magam és csak nekiálltam, de mint kiderült, nem véletlen ódzkodtam tőle annyira. A minta (szerintem) hibás. Eleve a mintaegység +12 szemmel kötteti a passzét, ami egyrészt túl nagy, másrészt tök felesleges. Mikor erre rájöttem, visszabontottam, rá is pihentem egy hetet...
Újrakezdtem 4 mintaegységnyi szemmel és láss csodát, így már működött a dolog. :) Viszont a minta túl hosszú volt, beanie jellegű, de olyan kis béndzsa beanie, úgyhogy a végén megint improvizálnom kellett, ráadásul a csúcsszuper pompomot az első reggelen letépte a fejemre húzott kabátkapucni... Még utána kell néznem, hogy lehetne tartósabban felpatentolni..
Az már csak hab a tortán, hogy az eleve tervezett kendő helyett adhoc módon belecsaptam egy horgolt cowlba, amit sikerült olyan méretűre készítenem, ami pont rossz: a nyakam köré hurkolva szoros, anélkül meg semmit se melegít. Normális kép se készült róla, ezek az esős-nyálkás napok a dokumentálásnak se kedveznek. És akkor azt még meg se említettem, hogy sikerült annyira túlerőltetni a könyököm, hogy most a félliteres palackot se bírom el fájdalom nélkül. Innen szép nyerni. Legalább van új sapkám. :D
2021. december 28., kedd
A legújabb nyúlüreg
Hála a Chrome előzményeknek pontosan tudom dokumentálni a helyzetet: november 17-én valahogy beröppent a fejembe a tűnemezelés szó, rákerestem youtube-on, két perc múlva elkezdtem nézni egy méhecske készítését, négy perc múlva pedig már a gyapjasbolt virtuális piacterén dobáltam a kosaramba a különféle tűket és paplangyapjakat.
Mára kinőttem az első alapanyagos ládámat, a könyvespolcon alakul a nemezelős gyűjtemény és pár tűt is eltörtem már munka közben. Rengeteg a tanulnivalóm, de nagyon élvezem az új kihívásokat!
Ez a bagolynak induló pingvinforma volt az első. Ha eltekintünk a madártani elvárásoktól, remek kis darab lett. :)
Aztán jött ez a szúrós szemű manó:
Gerzsonka, aki végleg elrabolta a szívemet:
Jöttek a Mikulás-haknisok. Colos, aki asztali gyertyának álcázta magát:
Stüszi vadász, aki a vadászruhájára kapta fel a Télapó hacukát:
És Pedro, aki már csak zárás előtt esett be a ruhakölcsönzőbe. :)
A karácsonyi sort ez a hóember zárta, de csak hogy pár hét (nap?) múlva jöhessenek a tavaszváró darabok. :)
2021. december 25., szombat
Nem csak a blogolást hanyagoltam idén...
...de szegény szövőszékem is hiába várt a sarokban. Tavaly áprilisban, az első lockdown idején szőttem utoljára, aztán valahogy sikerült túlmisztifikálnom az egészet. Ha nem egy kész felvetés vár, az előkészületek akár 10-15 órások is lehetnek a felvetés hossza és szélessége (és a hátad-vállad tűrőképessége:)) függvényében.
Mindenesetre idén decemberben megráztam magam és izibe' le is zavartam négy (!!) szövős projektet.
Előbb egy-egy sálat szőttem le. Rokon darabok, mindkettő hagyományos zoknifonalból készült felvetésre került, mindketten saját festésű fonalak, DK vastagságban.
A barnás-kékes November rain,
a kékes-feketés pedig Clyde:
Harmadszorra már egy kicsit komolyabb darab került a székre. Szintén hagyományos, fekete zoknifonalat vetettem fel, de ezúttal kicsit szélesebben és hosszabban.
Erre készült szintén saját festésű, de kicsit vékonyabb, fingering vastag fonalból a stóla Bonnie árnyalatban.
Anyukámat sose érdekelte a szövés, de most valahogy magától értetődően elkezdtünk beszélgetni róla és az is természetesnek tűnt, hogy megkérdezzem, kipróbálja-e. Rábólintott, mindhárom darabba beleszőtt, a végére pedig már azt tervezgette, melyik barátnőjének milyen konyharuhát fog szőni. :)
Így felkerült a negyedik felvetés is, ezúttal fehér Drops Safran fonalból, el se tudom mondani, mennyivel jobb volt úgy dolgozni vele, hogy láttam is, mi történik. :DDD
Sajnos csak ilyen, lámpafényes fotóm van róluk, mert a kikészítés-szegés után már csomagoltam is őket. A fekete-fehéreket én szőttem, a lilát és a barackot teljes egészében ő, egyedül. :) Lesz itt még folytatás! :)
A minták mind a handweaving.net oldalról valók. A projektek ravelry oldalán a technikai részletek mellett ott vannak a minták számai is: sálak - stóla - konyharuhák.
















