Bakancslista / 39

 Már-már hagyomány, hogy a születésnapom előtti nap összegzem az életév nagyobb munkáit... Két-három éve jött a váltás, elkapott a pulcsi-láz, ráadásul ott voltak a saját festésű fonalaim, mind szerelemgyerek, legtöbbjüket hordani is szerettem volna, így igyekeztem tudatosabban választani projektet és fonalat. 

37 évesen ezzel a kupaccal indítottam:

Akkor azt szerettem volna, ha egy év alatt sikerül megduplázni a nagyobbacska projektek számát, össze is jött, ezeket mókoltam össze 38 évesen:

A mostani életévemre a terv hat saját festésű pulcsi volt, egy saját fonott és egy, amihez a kedvenc bolti fonalaimból választok. A célt abszolút túlteljesítettem, ekkora kupac lett belőle:

Lett itt 7 KicsiKató fonalas felső, 2 pulcsi, amihez teljes egészében én fontam a fonalat és egy, aminek a teste Drops Flora, a mintája pedig saját fonású. A legfelső kis pink a két vonal ötvözete: saját festésű és fonású kendő.

Tervezgettem az első negyvenes bakancslistát, de annyira sok kényszerű újratervezés volt ebben az évben, hogy megtanultam a leckét: elengedem az elvárásaimat. Inkább szeretnék még többet örömből alkotni és még kevesebb (vélt vagy valós:)) elvárásnak megfelelni. Azért fű alatt remélem, hogy megint legalább ennyit sikerül mutogatni egy év múlva. :))

A pulcsik projektoldalai képekkel, technikai adatokkal és minta-lelőhelyekkel szokás szerint a ravelryn! :)

sose késő változtatni!

Ez az év... Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem legalább annyit adott, mint amennyit elvett. Megtanított például arra, hogy sose késő változtatni. Hogy amit tegnap még így csináltam, azt holnaptól csinálhatom amúgy. Hogy nem kell egy klisébe beleragadnom és hogy nyugodtan változhatok.

December másodikán volt a blog - és vele együtt az intézményes kicsikatóság, azaz az én hivatalos, kreatív énem - 14. digitális születésnapja. Készültem rá, még kötöttem is egy kendőt egy nyereményjátékra, aztán ránéztem a blogra. A szokásos évértékelőn kívül egész évben egy - azaz egy! - bejegyzést írtam. El is ment a kedvem bármiféle ünnepléstől, csendben elsunnyogtam azt a napot, amit minden évben megünneplek veletek.

De miért ne lehetnék holnap jobb, mint amilyen tegnap voltam? Miért kellene beleragadnom a magamról kialakított képembe? Nem kell lustának lennem csak azért, mert már megszoktam, hogy annak tartom magam. Szakíthatok időt a blogolásra annak ellenére, hogy korábban már nem tartottam magam képesnek erre. Igaz? :)

Így hát a főnixmadár feléled! Nem pótolom az egész évet, az eléggé mission impossible lenne, inkább pislogjunk egyet és folytassuk, mintha mi sem történt volna! :)

*****************

Szóval pulcsikötő lettem. Eléggé rá tudok kattanni dolgokra. Voltam én már táskavarró, keresztszemező, fonalfonó, kendőkötő, mostanra viszont mindenből IS pulcsit szeretnék kötni. 

A legújabb darabot valamelyik KicsiKatós csoportban inspirálta Viki, amint megláttam a mintát, azonnal tudtam, hogy kell nekem. 

A KP pulcsi felülről indul és csak a jobbra-balra dőlő szaporítások elhelyezésével játszva alakítja ki ezt a csodás vállat:

Alul a minta szerint szétvált volna az oldalain, de nem volt kedvem síkban kötni, ezért maradt a szokásos fazon. :)

KicsiKató kézzel festett fonal, 400m/100g, 75/25 sw.merino/nylon, Painterman árnyalat.

A második legkisebb méretet kötöttem 3-as és 3,5-es tűvel, így 1168 méter ment bele.

Képek, technikai infók szokás szerint a ravelry-n ide kattintva!

pink teve

Mostanában főleg a friss szerelemmel, akvarellel bombáztalak titeket facebookon, de azért ne felejtsük el, hogy volt már előtte 629 meglévő hobbim! Egyikük a fonás, nem is friss ismeretség... :)

Persze minél többen vannak, annál nehezebben találok rájuk időt, de ez a csodaszép bébi teve/selyem szösz, amit pár hónapja festettem, nem hagyott nyugodni. 

Semmi presszióra nem vágytam, így a kedvenc tárcsámat raktam a rokkára és hagytam, hogy vigyen magával a szösz. A szösz pedig vitte magát is, azt hiszem, olyan lesz, mint a szilveszteri konfetti, évek múlva is előbújik majd egy-egy rejtett darab. 

Azért jó sokat sikerült belőle fonallá alakítani is, a végeredmény 195 gramm, 680 méter, kényelmes sportvastagság lett. Hogy mire lesz elég, még nem tudom, de lehet, hogy megpróbálkozom valami laza, nyári kendővel. 

fonalból sose elég!

Napok óta halogatom ezt a blogbejegyzést, de most már muszáj ezeket a szép képeket megmutatnom nektek! :)

Szegény rokkám elárvult gyerek volt az elmúlt hónapokban, de most sikerült három új fonalat fonni, mert hát tudjuk, fonalból sose elég. :)

Előbb az Erikától kapott rolágokat fontam meg a leggyorsabb tárcsán. Érdekes élmény volt, egy merinóból és egy selyem-merinóból áll, így kétféle tapintású és kicsit kétféle vastagságú is lett a végeredmény. Szőni szeretném. Majd. Egyszer. :)

A végeredmény 106g/490m lett, navajo cérnázással.

Sose fontam még polwarth-ot és mivel nemrég festettem pár szalagot, kipróbáltam. Az első adag szinte megfonta magát, hosszában kétfelé szedtem, az egyik ágat megfontam, ahogy volt, a másikat öt vékonyabb részre szedtem.

A végeredmény elég tömör lett, 85g/195m.

És mivel mint utóbb kiderült, kicsit összezavarodtam a számolásnál (egy hiba miatt azt hittem, nagyon-nagyon összeugrott a cérnázott fonal az egyágúhoz képest), gyorsan belekezdtem egy másik, szintén saját festésű darabba is:

Ez is fraktál, de a vastagabb szálat színek szerint széttépkedtem és a világos rózsaszíntől haladva a bíborig, majd a kéket sorra fontam, majd összecérnáztam a másik féllel, amin rövid szakaszok követik egymást. 

Ezt kicsit vékonyabbra húztam, így végül 84g/263m lett. 

ennél gyorsabban kéne

Majd' egy évig kötöttem ezt a szerencsétlen Llevant pulcsit, pedig ha zömében saját készítésű ruhatárról álmodozom, ennél gyorsabban kéne... :))

Saját festésű fonalból készült, Kaméleon színárnyalatból (lánykori nevén 19-es), alul pedig Passion-t dolgoztam bele.

Sajnos a kötésnél enyhén megszínezte a kezem, mikor erre rájöttem, azonnal kivontam a forgalomból. Fogalmam sincs, mi lehetett a baja, lehet, hogy csak ez a festés volt bajos.

Mindenesetre amikor kész lett, jócskán beáztattam és nem engedte a színét.

A mintát majdnem hűen követtem. :D A vonalú helyett egyenes maradt az alja

és mivel az eredeti leírás szerint nekem jócskán visszapöndörödött, Szilvi seperc alatt visszabontotta (mint a kék pulcsimat:)) és lusta szegélyt kapott.

Kicsit lazább az alja a kelleténél, de én ezt már vissza nem bontom. :D

Szeretem, felőlem jöhet az ősz. :)

Technikai részletek szokás szerint a ravelry-n!

variációk egy (pár) festékre

Van nekem egy régi színárnyalatom, Painterman névre hallgat. Vicces a születéstörténete, a fonalas csoportban felvetődött, hogy fessem meg az ablak alatt elsétáló festőt... szürke lett a nadrágja, rajta pedig a használt paletta összes színével... Nagy kedvenc. :)

Önmagában is szeretem, mert ezer arca van. Festéstől és fonalfajtától függően van, hogy ilyen:

vagy ilyen: 

vagy ilyen:

esetleg ilyen:

Viszonylag ritkán festem, szinte csak megrendeléskor, mert macerás, mihez kezdjek a maradék festékkel. Legtöbb esetben gyorsan beáztatok magamnak egy extra motringot és akkor ilyen csoda születik:

vagy ilyen:

vagy mint pár hónapja, ilyen:

Legutóbb viszont nem volt kedvem túlbonyolítani, fogtam hát egy festetlen motringot és ez lett belőle:

Imádom! Gondoltam rá, hogy OOAK (one of a kind, vagyis egyszeri) árnyalat marad ez is, de lehet, hogy eléggé beleszeretek és állandó lesz. Lehetne a neve namretniap (értitek, reverz painterman*), de lehet, hogy szimplán Festőnő lesz. :)

Mindenesetre egy ideig az asztalomon fog lakni, hogy minél többet lássam, hátha megjön hozzá az inspiráció. Bár gondolom, egyszer úgyis elszövöm.

*én kérek elnézést!

selfish maker

Nem találok erre jobb kifejezést, így az angol vidékről kölcsönzöm: javarészt selfish maker vagyok. Persze szeretek ajándékot kitalálni, elkészíteni, de kérésre ritkán dolgozom. Megrendelésre meg gyakorlatilag sose, lassú is vagyok, nincs az a pénz...

Amikor viszont E. megkeresett, hogy szeretne egy KicsiKató-kendőt, nem volt bennem semmi kétség. Ő végig mellettem volt az elmúlt években, szakmailag és emberileg is támogatott, a helyes úton tartott és bátorított. Bizton állíthatom, hogy ma nem lennék nélküle KicsiKató, a fonalfestő, szóval értitek... :)

Pár kérdés után leszűkítettük a kört és bár volt pár kérése, az alkotói szabadságot is meghagyta. Horgolt kendőben egyeztünk meg, kék-fehér sávosat szeretett volna, közepes méretet, a többi rajtam múlt. A fonalak 80/20 sw.merino/selymek, 700m/100g vékonyak, a kék KicsiKató Yarns (Pure Colours Collection - Honor árnyalat), a fehér festetlen.

 

A Klaziena mintáját választottuk - rég szerettem volna kipróbálni egy Whirl mintát, gyönyörűeket alkotnak a tervezők, ráadásul ezek nagy része ingyenes. 

Az első soroktól kezdve imádtam, bár bevallom, a végén már kevésbé voltam lelkes, de a végeredmény mindenért kárpótol..

Végül ~1730 méternyi fonalat horgoltam vele és blokkolás után 180*96 cm lett. Ma már E-hez költözött, elmondása szerint nagy a boldogság. <3 nbsp="" p="">

ez szerelem!

Van pár alap tétel.

Fonalat festeni jó. Saját festésű fonalat felhasználni jó. Szőni jó. Saját szövőszéken szőni jó.

Viszont saját festésű fonalat saját széken megszőni a karantén kellős közepén: szuperszónikusan jó. Ehhez mérten nézzétek el ezt a kép-cunamit, ahogy imádtam a folyamat minden egyes lépését, annyira imádom a végeredményt is. :)

(A folyamatot alaposan dokumentáltam is, instagramon és a KicsiKató facebook oldal sztorijaiként megmutattam, most pedig összegyűjtöm őket egy mappába, katt ide, ha érdekelnek részletek is!)

Szövés közben pedig videókat is készítettem. Ide kattintva megnézhetitek a fonalak nyüstszálakba fűzését; itt a bordába fűzést; itt mutatom magát a szövést; itt pedig azt, ahogy az asztali szövőszéken váltogatjuk a nyüstöket

Technikai részleteket szokás szerint a ravelry adatlapon találtok, most pedig jöjjön a megbocsáthatatlan mennyiségű kép. :)).