angyalok az angyalkáknak

Ez a két angyalka már nagyon-nagyon rég várakozott, hogy elrepülhessenek a kis tulajdonosaikhoz, ma végre célba értek.

áldott karácsonyt kívánok nektek!

Jézus születése.

24József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, 5hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. 6Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. 7Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.

A pásztorok hódolata.

8Pásztorok tanyáztak a vidéken, kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. 9Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. 10De az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. 11Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. 12Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” 13Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal: 14„Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!”15Mihelyt az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott!” 16Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket. 
(Lukács evangéliuma)

A napkeleti bölcsek.

2 7Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. 8Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek – mondta – s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” 9Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. 

S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. 10A csillagot megpillantva nagyon megörültek. 11Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. 12Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
(Máté evangéliuma)

örömteli világ - január

Szóval az úgy volt, hogy barangoltam a blogok közt és megláttam a rókát. Meg hogy keresztszemes. Meg hogy pici(nek tűnt:)))) És bár tudom, vastag elmaradásaim vannak az x-ek között, nem tudtam ellenállni és csatlakoztam a Maja által meghirdetett SAL-hoz. Minden hónaphoz egy kis minta, a felhasználások száma végtelen, nekem való! (Arról nem is beszélve, hogy a SAL nevével kilóra megvett:)))

Kétféle Barbaral vásznat vettem hozzá (32 ct Zweigart Murano; Old Fabric és Marbled Roll), azt tervezem, hogy egy quilt asztalközéppé állítom majd össze, de messze még az év vége, még sok időm van kitalálni, hogy legyen.

Mindenesetre itt az én januárom, kicsit más színekkel, Venus-szal. 

Ha ti is csatlakoznátok, nem késő, gyertek a facebook csoportba!

hát erre ráfáztam

Egész héten erre a vasárnapra készültem, hogy majd jól lefotózom a terítő már kész részeit, bemutatom nektek a pásztorokat egyesével meg a kissrácot meg a bárányt, akiket csak sokadik ránézésre sikerült beazonosítani. Aztán addig hímeztem még ezt a betűt meg azt a csillagot meg amazt a gigahosszú egyenest, hogy rám sötétedett... Szóval nincsenek részletfotók, de juszt is hozok egy béna telefonost, mert iszonyatosan elégedett vagyok az eddigi haladással.

(persze most jönnek a tömött részek, az oldalak és a felső rész, szóval nem lesz ennyire sétagalopp, de egyelőre ezekbe nem akarok belegondolni:))))

nagy falat

Ott kezdődött az egész, hogy szaberka elkezdte hímezni ezt a csodát, szóval ő tehet mindenről!:)) Persze több se kellett, hamar rábukkantam egy jellegében hasonló, ám kissé nagyobb falat képre, erre. Ácsingóztam, mert én mindig ácsingózok és egyszerre legalább tíz dologra, de valahogy csak tolódott előttem a projekt. Már totál elfelejtettem, mire eljött a szülinapom és a gyanúsan vékony csomagból előbukkant  a minta! Erika és Kinga megtették az első lépést helyettem. :)

Aztán Erika még egyet lépett, mikor Pestről szerzett egy picinyke vászondarabot, ami ráadásul tele van jelölővonalakkal... 

A többi lépés már az enyém. :) Csodaszép mélykék és sárga arany Venusokat vettem hozzá és bár az eredeti minta használ még metál DMC-t is, azt hiszem, azt kihagyom.

Szóval itt a nagy kezdet. Ma, 2014. december 26-án belebökök és kevesebb, mint egy évet adok magamnak rá. Jövő karácsonykor már ezt szeretném az asztalon látni, lehetőleg készen! :D :D

let the party begin!

Ha jól emlékszem, Barbin keresztül jutottam el Timi blogjába, ahol egy közös hímzésre hívott minket. Teljesen elvesztem. Nem is volt kérdés, hogy akarom-e, holott... hát izé, jó pár éve nem hímeztem nagyobb darabot. Hát most fogok. :))

Festettem hozzá fonalakat, végre megérkezett az anyag a Ceninától, még vár rám egy kis takarítás és néminemű futkorászás, utána belebökök! 

(ps.: az már csak hab a tortán, hogy sikerült két barátosnét is menthetetlen megfertőzni a SAL-lal:))

csak szépen, tervszerűen! (muhaha!!:)

Szóval van a felszín, ahol úgy tűnhet, hogy a tervek szerint haladok az újévi fogadalmakat illetően, de... mint tudjuk, ember tervez, Isten végez. Na meg ott a ravelry, a barátok, a pinterest meg a millió másik ötletforrás, amiknek köszönhetően a terv megváltozik. Jó ez így! :)

Azért egy tételt már kihúzhatok, mégpedig a bárányos hímzésem! Imádom, már kinéztem mellé egy anyagot, bevásárló szatyrot fog díszíteni. :))

Tralala: Petite Bergére, adhoc válogatott Venus fonalak

(és csak zárójelben: mire lusta Kató kiblogolja a Tralala képet, újabb tételt húzhat ki a listáról!! éljen-éljen!) :DDD

keresztszemes.projekt.tatyó

Úgy esett, hogy múltkor nem csak karácsonyt ültünk utólag, hanem bizony majdnemszilveszteri születésnapot is! 

Nehezen jött az ötlet. Kingával fecserésztünk, amikor megemlítette, hogy a vadiúj kötőtűinek varrna tartót, így már nem volt más dolgom, mint meglovagolni az ő kreatív energiáit és ráasszociálni. :))) A múltkori közöskötésen nem volt Erikánál olló, ellenben volt nála hímzés, innen már nyert ügyem volt: valamiféle neszesszer, amiben elfér minden az aktuális projekthez!

Egy esti álmatlan órában felskicceltem az ötleteket, másnap meg megvarrtam. Na nem betűről betűre, de sorvezetőnek jók a tervek. :))

Szerintem tetszett neki. Szerintem nekem is kell egy. :)

it's up to you - avagy az érem két oldala

mondhatnánk azt is, milyen kár, hogy nem lett kész időben a keresztszemes kép karácsonyra...

mondhatnánk azt is, remekül fog mutatni a 2014-es karácsonyi időszakban...

A magam részéről a második opciót választom. :))

variációk egy témára

három neszesszer

három minta

három farmer

mégis, mennyire mások mind! egy közös van még bennük: mind azért készültek, hogy mosolyt csaljanak új tulajuk arcára! :D

kevés szóval...

... mer' év vége van és fáradt vagyok :)

jó pihenést nektek is!!

 Erikának kötéstartó makk a zokniprojekteknek:

 

kendő, ami már kész, de blokkolásra vár:

hímzett fadobozok:

nagyon megy nekem ez a szűkszavúság! :)

előkarácsony

Szerencsére Tijana barátosném csak pár óráig bírta a jellemfejlesztő önmegtartóztatást, kibontotta a csomagot, így mutathatom az első karácsonyi ajándékokat:)))

Tija ír, nem is akárhogyan, úgyhogy nem volt kérdés, valamiféle írással kapcsolatost kell kapnia.  Ugorjatok át hozzá, szívesen fogad minden új olvasót!:)

A füzet adott volt, a többi már jött magától... :)

Imádom ezt a madarat!

És hogy a gyerkőcök ne akarják elbitorolni, hát kaptak egy-egy maréknyi koalát, macit és nyuszit. Kár, hogy nem tudom szemléltetni a méreteket, irtó picik, igazi gyerekmancsba valók:)

:)

Anyukámnak... minden nap hálát adok érte, hogy olyan, amilyen. :) Megérdemelt hát egy szatyrot, mert az előzőt úgy elpakolta, hogy hetek óta nem találja:) 

This is for my mother... I bless the Lord every day He gave her for me:) 

Egy random összeválogatott színű tralala hímzést kapott a táska és széles, megerősített füleket, mert őt ismerve nem chipses zacskókkal fogja megpakolni. :)

I stitched a Tralala pattern in my own colour-version. I sew strong and wide tapes, I guess she won't pack it with chips. :)

hátha ti tudjátok...

Ismertek olyan webshopot vagy viszonteladót Magyarországon, aki Candamar keresztszemes készleteket árul? Eddig csak olyat találtam külföldön, aki nem igazán postáz errefelé. :S

kendőzetlenül...

naszóvalkéremszépen:)

Ez egy kendőzetlen poszt lesz, kendőzetlen képekkel. Tisztában vagyok vele, hogy mindenki a legelőnyösebb fotót igyekszik megosztani magáról, a gyerekeiről, a termékeiről is... Általában én is ezt teszem:) De a most következő darabot szeretném nektek - magamnak! - kivesézni egy kicsit jobban, hogy

a., lássátok, más is hibázik (nem is keveset!)

b., megláthassuk az ok-okozatokat

c., lássuk a ha-kat is (avagy ha ezt itt így és így csinálom, jobb lett volna)

Itt ez a kép. Önmagában véve klassz lett, öt évvel ezelőtt fele ilyen jóra se tudtam volna elkészíteni. De (és itt tényleg fontos a de), ha odafigyelek néhány apróságra, akkor sokkal jobban is sikerülhetett volna.

Először is a legfontosabb KicsiKató-észrevétel saját magáról: nem akarásnak nyögés a vége. És tényleg. Vagy sóhajtozás. Hogy én nem ilyen lovat akartam... Sokan vannak, akik ki tudják varrni magukból a feszültséget, bánatot, idegességet, nekem ez nem megy. Mint ahogy kupiban se tudok alkotni (sose felejtem el, mikor először láttam egy igazi alkotói példaképem műhelyét... bakker, omladozó vakolat, majdnem nulla világítás, por és kosz mindenhol, egymásra hajigált anyagok... azóta se értem, hogy tudnak olyan szépségek olyan környezetben születni...).

Hű, de elkanyarodtam... Tehát: mint már korábban írtam, évekkel ezelőtt kezdtem a képet, rettenetesen elszámoltam, éveket pihent a szekrényben, mire pár hete kidobtam. Helyette újat kezdtem, de azt nem vettem figyelembe, hogy a fonalkészletem mára hatványozódott, így csak a hímzés végén tudatosult, hogy a fonalválasztás nem volt jó. Sőt, pocsék, egy-két színnél nagyon mellényúltam anno. Így is szép, de nem ilyennek kellett volna lennie. Itt már kezdett elmenni a kedvem (nincs mese, itt nem kellene folytatnom magamat ismerve...) De folytattam, befejeztem. Akkor már kisebb lelkesedéssel, vagyis a végső öltések nagy részét elsumákoltam, csakúgy, mint a kontúrozást.

És még mindig nem volt vége, kitaláltam, hogy pw. ludas keretet kap, úgyse próbáltam még a technikát. Csak pakolásztam az anyagokat napokig, nem volt türelmem nekiülni, így beértem már megint a B tervvel. Ezek után már a varráshoz se volt kedvem... nem gombostűztem össze az anyagokat, emiatt hullámos lett a varrásvonal, a végső tisztázásnál rossz helyre illesztettem a vonalzót, így elvesztettem 1 centit a keretből.

A ferdepánt normális felvarrásához se volt kedvem, meg is látszik... pedig ez se tartott volna több ideig...

Vatelint se kapott, semmi fakszni (ezek után már minek???) ...

... és hogy meglegyen a hab a tortán: hullámos lett a hátulja is.

Sajnálom, hogy többtíz munkaóra után ez lett belőle, még akkor is, ha szeretem a hibákat. Pár napja még azt gondoltam, meghagyom így, örök mementóként, de mostanra elbizonytalanodtam... Ti mit tennétek a helyemben? Maradjon így vagy szedjem szét és legalább a keretet-hátlapot varrjam össze tisztességesen, az eredeti terveknek megfelelően? Ha van még rám két másodpercetek, szavazzatok kérlek a jobb felső sarokban, nagyon kíváncsi vagyok, ti hogy álltok a kérdéshez!

Summa summarum:

a., KicsiKató is ember, hovatovább gyarló

b., KicsiKató még mindig grafomán

c., ami a képeken jól mutat, az életben tele (lehet) hibákkal

d., ha valamibe beleölünk ennyi munkát, igyekezzünk az épp aktuális tudásunknak megfelelőt kihozni, ne elégedjünk meg félmunkákkal :)

keresztszemek

Pár éve rengeteget hímeztem, aztán jött a varrás, kötés, horgolás és még megannyi kézimunka. Még abban az időben kezdtem el ezt a képet hímezni, de félredobtam, mikor rájöttem, órákkal azelőtt elszámoltam magam:)

Idén előkerült a kép, de nem volt lelkem a bontáshoz, inkább kipróbáltam Nina teás-sütős festését egy darab aidán és újra nekiálltam. Már csak keretezésre vár. Naná, hogy katicás:))

Az ikszek iránti szerelem meg feléledt, nem is kicsit...