Epic Cloth projekt KicsiKató módra

Valljak már az elején? Odavagyok Felicia Lo-ért. Kiválóan köt/fon/sző/mókol, 15 éve vezeti a kézműves vállalkozását, gyönyörűen beszél angolul (így könnyen megértem:))), tetszik, ahogy kezeli a munka-magánélet-alkotás egyensúlyozást, gyönyörű színeket használ és hord, kiváló minőségben fotóz és filmez. 

Nála találkoztam az epic cloth projekt ötletével. Amikor valami nagy és összetett projektet tervez, de egyben túl nagy falat lenne - ő fogja, lebontja kisebb részekre (festés, fonás, szövés, kötés, ilyesmik...) és kisebb darabokban kényelmesen elfogyasztja. Persze nem ő találta fel a spanyol viaszt, azért még működik a dolog. 

Tavaly év végén kitaláltam, hogy nem élhetek egy sk festett/kártolt/font/kötött/szövött szett nélkül. Mert erre a szezonra már megvan az imádatos sapkám és sálam, de jövőre csak kellene egy új. És ez olyan sok lépésnek tűnt elsőre, hogy kineveztem Az Én Epic Cloth darabomnak. 

Első Körben Kingától visszakértem a keverőtáblát, szegény előtte pár nappal kérte kölcsön, de tudjuk, ha jön a kisbogár és zümmög az agyunkban, nincs megállás. :) Fogtam pár saját festésű gyapjat, selymeket, gyári festésű merinót, szári selymet és angelinát

és jól összekevertem kb. 20 dekányit.

Aztán jött a hezitálás - mi legyen, hogy legyen, biztos sapka-stóla legyen? Ne inkább egy nagy kendő? Vagy szövött stóla? Végül nyert az eredeti elképzelés és nagyjából kétfelé szedtem. 

Az első adag mára száradt be - ezt szántam sapkának. Sport vastagságot terveztem, végül heavy fingering lett belőle. Még az is lehet, hogy összefogom majd egy másik fingeringgel és lesz egy DK vastagságú sapkám? 

Szerencsére a döntés még odébb van, ez is az epic cloth lényege - nem kell egyhuzamban elvégezni, fel lehet osztani az év során kisebb egységekre.

Ezt most imádom, nem bántam meg a navajót, a maradékot pedig megpróbálom hasonló vékonyságra fonni és kétágúan egy light fingering vastagságra összecérnázni. 

Meglátjuk, összejön-e. :)

Technikai részletek és több kép a ravelryn!

Projekttáskából sosem elég!

Az elmúlt években már mindenféléket készítettem - horgoltam, kötöttem, varrtam, de a szövés kimaradt. Egészen tavaly decemberig. :)

Szerettem volna egy puha, de strapabíró pamutszövetet, így ismét Nordfonaltól rendeltem, ezúttal Drops Safran lett a befutó. 

A sötétbarnából tekertem a felvetést. Itt nem sok szállal dolgoztam (189), de elég macerás volt a befűzés sorrendje, hát ki akartam maxolni a felvetés utáni élvezeteket. :)

Ismét a handweaving.net szuper funkcióját használtam, ahol egy kattintással meg lehet nézni, arra a befűzésre milyen szövésminták vannak még. Az első szerelem mellé (amit Erika szülinapi ajándékához néztem ki) találtam még egy mintát, volt mályva és kék fonalam a szövéshez, ezért négy projekttáskát terveztem. 

Először a piros mintával kezdtem. Most is felragasztottam a mintát kicsiben és az egész kottát, ami most ijesztően hosszú volt, 54 sorból állt. 

Hogy követni tudjam a folyamatot, letöltöttem egy appot a telefonomra (counter), a kijelzőt két percesre állítottam, a telefont pedig magam mellé tettem. Amint leszőttem egy sort, megérintettem a képernyőt, így folyamatosan követni tudtam, épp hol tartok.

Ez volt a második nyolcnyüstös befűzésem és aggódtam, nem fogok-e bekeveredni a csipeszek kapcsolgatása közben. Meglepően gyorsan ráállt a kezem és az agyam, a minta könnyen követhető volt és így, hogy excelben már előre átrajzoltam számosra, nem kellett végig gondolkodnom, épp melyik nyüst következik.

Persze itt is becsúsztak hibák - például sikerült életemben először rosszul befűzni a bordát. Kimaradt egy rés, ami szerencsére minta szövésnél nem volt látványos, csak akkor tűnt fel, mikor a szőttesek elején és végén 6-6 sornyi vásznat szőttem. (Ezt a részt szoktam varrásnál visszahajtani, kvázi ez a varrásráhagyás:))

Előbb Erika ajándékát szőttem meg, sajnos bele is keveredtem, későn derült ki, hogy 54 sor helyett csak 50-et nyomtattam ki. Így nem lett tökéletes, de rengeteg szeretet került bele ellensúlyozásként, ráadásul így mindig emlékeztetheti őt, hogy én se vagyok tökéletes. :D

Utána a kék fonallal leszőttem ugyanazt a mintát.

Aztán váltottam a második mintára. 

Háááát... amennyire jól nézett ki papírom, annyire semmilyen volt megszőve. :(

Nem tudom, mi késztetett rá, de ugyanezt leszőttem mályvával is. Semmi haladás, abszolút nem látszott semmi, csak egy nagy katyvasz.

Aztán levágtam a szövőszékről, eldolgoztam a széleket, beáztattam, kivasaltam, készre varrtam és láss csodát, gyönyörűek lettek mind!

Aki már vásárolt KicsiKató kézzel festett fonalat, tudja, hogy a köszönőkártyán mindig van egy-egy cuki gomb. A maradékok közé túrtam és mindegyikre kerestem egyet.

Imádom a végeredményt. Kettőt elajándékoztam közülük, kettőt megtartottam és alig várom, hogy újra szőhessek. Kíváncsi vagyok, hány darabnál fogom azt érezni, oké, most már elég lesz, nézzünk valami mást. :) 

Technikai részletek, minta és több kép szokás szerint a linkre kattintva elérhetőek!

tervezés és spontaneitás

Csak látszólag kell választani a kettő között és ezt mostanában igyekszem minél inkább szem előtt tartani. A tervezés remek dolog, nem is tudnék meglenni nélküle, de sokszor szükség van kreativitásra és B verzióra. Milyen sokszor fordul elő, hogy valami nem úgy sikerül, ahogy előre vártuk, igaz? Közhelynek tűnik, de a legnagyobb titok ilyenkor: mi döntjük el, hogy megtorpanunk vagy megkeressük a járható utat. 

Én az utóbbit választottam ennél a fonalnál. Már amikor festettem a merino/nylon szöszt nyáron, tudtam, hogy mit akarok. Fraktál fonás, kétágú, 400m/100g, mindent jó előre lezsíroztam a fejemben. 

Az előkészületeknél még minden rendben volt. Kettőszedtem a szalagot, fele nagyobb darabban maradt, a másik felét vékony csíkokra szedtem, majd megfontam külön a két részt és összecérnáztam.

És itt kezdődtek az elkeseredések. nem úgy nézett ki, ahogy szerettem volna. Eltűntek a szöszben még olyan szép színek. Nem tetszett a végeredmény. Ráadásul túl vastag volt.

Hagytam magamnak pár napot kesergésre, átgndoltam, mi legyen a másik felével, aztán megráztam magam és a vastag szalagot is vékony csíkokra szedtem és mindet jó vékonyra fontam. 

Navajo-val cérnáztam és végre azt kaptam, ami tetszik. Egyenletes, szép színek, puha, heavy fingering vastagságú motring.

Persze így már nem lesz elég egy egész zoknira, de kit érdekel? Majd kiegészítem fekete passzéval, sarokkal és ha kell, orral. A 'rontott' darab meg elfér a többi fonal között, egyszer biztosan megtalálja a maga helyét. :)

Technikai részletek a ravelry-n: navajo és kétágú fonal.

csillogjon ez az év!

Még december közepén álltam neki ennek a szőttesnek, vele avattam fel a maradék négy nyüstöt is, ami addig érintetlen volt. :)

Felvetéshez pamutot szerettem volna használni, sötétszürke Drops <3 9="" a="" you=""> lett a befutó a Nordfonaltól (EPI: 15), vetülék pedig a sajnos már kifuttatott Scheepjes Stardust a Szín-fonal-terápiától. 

Itt már kezdtem kiépíteni azt a hackrendszert, ami sokat segített a munka menetében: a draftot (maga a kotta, ami alapján emelgetjük a megfelelő nyüstöket) számokra váltva átmásoltam excelbe és kinyomtattam, felragasztottam a szövőszékre, csakúgy, mint a mintát, hogy egyben lássam. 

Itt még kezdetleges volt a csipeszek számozása, azóta már szépséges, új matricákat kaptak. :)

Nagyon sokat segít ez a haladásban, nem kell minden sornál gondolkodnom, hanyadik nyüst is fekete (vagyis felemelendő), a számokat követve minden sokkal egyértelműbb. Ide kattintva megnézhetitek az egész rendszert egy rövid videóban a instagramon.

A végeredmény pedig gyönyörű lett!

Adventi terítőnek (asztali futónak) szántam, de nem készült el időben, így kivárta az év végét és szerencsehozó, aranyosan csillogó, újévi terítő lett belőle. :)

Végső mérete: 88*48 cm. Minden egyéb technikai részlet és képek szokás szerint ide kattintva elérhetőek!

(És ha már csillogás, év végére elkészült a szenteste kezdett ezüstszálas zoknim is:))

Egyéni, személyes színárnyalat, sokáig nem mertem magamnak tesztelni, de szerencsére nem narancssárga lett:))

Technikai adatok szokás szerint a linkre kattintva!

2019/2020

Ez az év sem zárulhat le a hagyományos visszatekintés nélkül. Bizton állíthatom, hogy 2019 volt a legkreatívabb évem, ha a kreatív órák számát nézzük. A fonalfestés rengeteg időt emésztett fel, össze se merem számolni, mennyi fonalat és gyapjat festettem idén. Elképesztően hálás vagyok minden lájkolónak, olvasónak, kommentelőnek, vásárlónak, biztatónak, akik napról napra segítenek építgetni az álmaimat. Jövőre több fonal, több szín és még több meglepetés érkezik! :)

2019 kétségkívül a szövés éve volt nálam - is. Tavaly karácsonyra érkezett meg a Kromski szövőkeret, idén decemberben pedig már egy Ashford asztali széken szőttem. Összesen 3308 méternyi fonalat fogyasztottam (plusz mennyi felvetést...). 

A kötés mintha kicsit háttérbe szorult volna. Rákaptam a felsőkre, kendőm talán elég van már, a zokni szinte már magától születik nálunk, de igazán jó pulcsijaim még nincsenek. Reményeim szerint jövőre lesznek. :) Szegény soha-el-nem-készülő takarómba ~2 km-t horgoltam és 6002 métert kötöttem:

Fonni idén is nagyon szerettem, most már... Talán a nyolcadik vagy kilencedik fonós évem kezdem? Több újdonságot is kipróbáltam idén, belekóstoltam a combospinningbe, fontam egyágút és csigafonalkezdeményt (hopsz, ezek le is maradtak a kollázsról...). Összesen 5268 métert fontam össze:

Olvasásra a szokásosnál kevesebb idő jutott, jövőre fel kell javítanom. 31 könyv körülbelül 12000 oldalát olvastam el:

Januárban belecsaptam a "make nine" challenge-be és így, december végén mondhatom, nekem nem jött be. Sokáig nagyon kecsegtető volt az állás, sok minden elkészülhetett volna - aztán mégse. Kilencből négy tétel pipa, három folyamatban, kettőhöz hozzá se szagoltam. :) 

*****

És akkor a 2020-as tervek. Az a helyzet, hogy egyre tudatosabb vagyok az élet egyre több területén - és ez egy csomó mindenben segít, kreatív téren viszont hátráltat. Így aztán arra jutottam, nem határozok meg irányvonalakat se. Hacsak azt nem, hogy ha szükségem lesz valamire, megvarrom/szövöm/kötöm/fonom, ha megtetszik valami, belekezdek, ha elapadhatatlan vágyat érzek egy fonal iránt, megveszem, nyilván épelméjű keretek között. :) Egy dolgot mégis szeretnék - még 2018-ban kezdtem egy havi egy zokni projektet, amihez színpompás Drops Nordokat festettem. Tavaly négyet sikerült megkötni, idén kettőt, a maradék hatot igazán jó lenne befejezni. Elengedtem a mindenáron-mintásat-kell-kötni kényszert, szeretem kötni és hordani a plain vanilla zoknikat, így az idei kettő már így készült, talán így könnyebben sikerül megtölteni a dobozt és elkezdhetem hordani őket. (Igen, szeretném érintetlenül lefotózni a kész kupacot.:))

És aki olyan kitartó, hogy még itt van, megsúgom, hogy január elején hozok egy egyelőre titkos, közösen alkotós, egész éves projektet! Még októberben dolgoztam ki a részleteket, sose sikerült még ilyen hosszan titkot őriznem. A részletekről a facebook oldalon írok majd! 

És a legvégére az igazi lényeg: köszönöm, hogy itt vagytok és olvastok, lájkoltok, kommenteltek. 2020-ban a blog már 13 éves lesz, nélkületek, olvasók nélkül ez még mindig csak egy magánnapló lenne. Töltsük együtt az új évet is, alkossunk sokat, legyünk boldogok és egészségesek, gördüljünk túl könnyedén az akadályokon, legyen részünk sok örömben, mosolyban, ölelésben és szeretetben és persze jusson elég pénzenergia és idő magunkra és az alkotásra is. 

Boldog új évet mindannyiunknak! <3 div="" nbsp="">

körsálnak indult, a kör lemaradt

Az úgy volt, hogy nagyon szerettem volna ebből a saját festésű. saját fonású hosszan átmenetes fonalból valami szépet készíteni. 

Persze sokáig a kötés játszott, aztán azt terveztem, a szövőkereten szövöm meg, aztán addig húztam, míg megérkezett a szövőszék. Akkor már nem volt kérdés, hogy mintás cowl lesz.

Jó pár hónapja vettem két gombolyag Himalaya Lanalux800-at, kifejezetten felvetéshez. Hát... Mellette szól a vékonysága (800m/100g) és az ára, cserébe viszont elég szöszös és nyúlik, mint a fene. Nem mondom, hogy soha többet, de sajnos nem lett a kedvencem. Pedig nagyon drukkoltam neki.

Mintát a handweaving.net oldalon találtam (#26715). Ez már a harmadik projekt (a másik kettőt is mutatom hamarosan:)), amit rendesen előkészítettem. A mintát kis méretben kinyomtatom és a szövőszékre ragasztom.

A "liftplan"-t (ami megmutatja, egy-egy sorban melyik nyüstöket kell felemelni - vagyis a hozzájuk tartozó csipeszt lenyomni) átrajzolom egy excel táblába, amit szintén kinyomtatok és megy az is az Ashfordra. 

A csipeszeket is beszámoztam, így sokkal, de sokkal könnyebben tudom követni a mintát.

Próbáltam a tervezgetésnél úgy számolni, hogy elég legyen a fonal és lehetőleg az összes szín belemenjen, dehát tudjuk, kezdő vagyok még. Úgyhogy kockáztattam és bíztam a jó szerencsémben. 

 

A szerencse forgandó és én félig nyertem. 

Az összes fonalat elhasználtam ugyan, cserébe viszont egy kicsit rövidebb lett a tervezettnél. 

Hagytam magamnak úgy egy órányi önsajnálatot, aztán dobtam a cowl ötletét. 

Eldolgoztam a széleit, kapott egy takaros, rövidre vágott befejezést

és egy hagyományos, egyik fele elöl, másik hátul típusú sál lett.

Technikai részletek és több kép szokás szerint a ravelry-n! :)