2017. március 11., szombat

már megint beálltam a pofonosztó sorba

Van nekem ez a hülye ötletem, hogy a kutyának sk ruha kell. Nem értem, miért, ha nekem is jó a bolti cucc, de nem, egyik kutyaruha se tetszik a bó'tba. Legalább lenne egy nagy és kövér formás kutyám, nem egy egykilóhetvendekás (jah, télen felhízott egykilónyolcvanra) miniatűröm. 

Akik régebbről itt vannak, talán emlékeznek ezekre az iszonyatosan megalázó próbálkozásra. Gondoltam, ha varrva nem ment, horgoljunk! Megnéztem egy csomó mintát ravelryn, de egyik se tetszett, úgyhogy mentem a saját fejem (és a hevenyészve felvett méretek) után. Hát ez lett a vége. Első pillantásra nem is rossz!

De csak elsőre. És messziről. Mert ha közelebb merészkedünk, kiderül, hogy 
a., amorf

b., a hasánál bő

c., és úgy mindenestül nem az igazi (csak rá kell nézni erre a fintorra)

Mindenesetre nem adom fel, ha horgolva nem ment, megpróbálom majd kötve. A megvásárolható minták (és ruhák) azért sem tetszenek, mert mindnek elég szűk a lába és olyat nem akarok, Doris nagyon vékony, nem szívesen nyomorgatnám keresztül a vékony lábait a ruhán, úgyhogy ilyen gomboláspántokkal oldottam meg a rögzítést: 

A hosszából is visszább kell venni, ez a palást fazon nem előnyös két kiló alatt. :D

Megyek és festek neki valami szép fonalat, hátha az segít kijavítani ezeket a szégyenteljes égéseket. :))

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails