netes okosságok, 3. rész: KOMMENTEK KÖVETÉSE BLOGÍRÓKÉNT

Az egyik vesszőparipám következik a netes okosságok sorában:) Azt gondolom, ha már időt és energiát fektetünk egy blog írásába, akkor ne sajnáljuk az időt az olvasókkal való kapcsolattartásra sem. Nem azt mondom, hogy külön megjegyzésben kell, névre szólóan megköszönni minden egyes dicséretet (a ló túloldala talán), de tiszteljük meg olvasóinkat azzal, hogy ha írnak nekünk, válaszolunk nekik, főleg, ha kérdést tesznek fel. Nincs annál kiábrándítóbb, mint amikor olvasóként azt érzed, magasról tesznek rád, csóró kis senkire.:))

Hogy a kapcsolattartás ne legyen túl nehézkes, pár beállítást kell módosítanunk a blogspotban. Máris mutatom, mik a lehetőségek.

Nyissuk meg a blogot és lépjünk be, a jobb felső sarokban. Ha ez megvolt, kattintsunk a tervezésre.

A főbb menüpontok közül válasszuk ki a beállításokat, majd a megjegyzést.

Itt görgessünk addig, míg meg nem látjuk a következőt rubrikát. Ide beírhatunk akár több mailcímet is (felesleges), ahova a blogspot ki fogja küldeni az összes megjegyzést, ami a blogunkba érkezik! (S egy plusz jó tanács: én azt szoktam csinálni, hogy ha olvasom a kommenteket, de épp nincs időm válaszolni, akkor azokat, amikre mindenképp szeretnék (vagy a személyes jellege miatt, vagy mert kérdés van benne vagy ilyesmi) nem törlöm ki, a dicséreteket igen és ha van időm, akkor a dicséretekre egyben válaszolok (az a köszönöm igazán nem nagy fáradtság, ha valaki megtisztel azzal, hogy ír a blogomra), a félretett kommentekre pedig egyesével.)

Ha már itt vagyunk, mutatok még pár beállítási lehetőséget, amik nagy segítségek lehetnek.

Pl. itt a megjegyzésmoderálás, ami feleslegesnek tűnik az első spamtámadásunkig:) Különféle lehetőségek vannak, nálam a 10 napos határ bevált. Ez azt jelenti, hogy a 10 napnál régebbi posztjaimra érkezett megjegyzés nem jelenik meg egyből, hanem kapok róla a megadott címre értesítést és rajtam múlik, megjelenítem-e a blogon vagy sem. Aki ritkábban posztol, nyilván nagyobb intervallumot adjon meg!

Itt van még egy, amivel a megjegyzést küldőket szűrheted meg. Biztos van annak is előnye, ha itt nagyobb biztonsági szintre állítod, én szeretem megadni az esélyt azoknak is, akiknek nincs google fiókjuk (élnek még ilyen blogolvasók egyáltalán?:) vagy regisztrációjuk.

Ugyanebben a menüpontban találjuk a szóellenőrzést is, ez is egy védelmi beállítás az esetleges spamek ellen.

És ha már a megjegyzésekről beszéltünk: a főbb menüpontoknál rákattintva az összes, blogunkba érkezett kommentet is megtaláljuk. Itt meg is ragadnám az alkalmat és szeretném megköszönni mindannyiótoknak, hogy klaviatúrát ragadtok nálam, fontos a visszajelzés. Ha esetleg hozzászoktatok a rövidebb formájához (nem tudom kikerülni a szót: lájkoláshoz:), a bejegyzések végén találtok egy kis like ikont is, elég rá egy kattintás, hogy tudjam, tetszett a poszt:)

KicsiKató a facebookon is:) Gyertek, hamarosan újabb sorsolás következik!:)

új szavakat alkotok:)

A mai új szavam: gézahajcsár. Vállalom. Az vagyok. Na de úgyis kipihente magát az elmúlt hónapokban, nem?

Azért ne aggódjatok, ő se panaszkodik, végre nem múlnak el céltalanul a napjai:)))

Ezek pedig már a meskán:)

Lepke horgolása - how to

Pár nappal ezelőtt, mikor mutattam a lepkés táskámat, felmerült, hogy mutassam meg, hogy is készül a lepke. Ha nem haragszotok, nem azt a mintát készítettem el, másikat kerestem, de a főbb irányvonalak ugyanazok. Előre bocsátom, nem vagyok nagy horgolós guru, így ha valaki kijavítana itt-ott, kérem, ne fogja vissza magát, hadd tanuljunk mind!:)

Alapvetően elmondható, hogy szinte mindegyik mintához elég pár alapvető pálca ismerete, amelyeket rengeteg honlapon megtanulhatunk (pl. itt egy csinos linkgyűjtemény).

Sokáig mumusként tekintettem a lepkék rajzaira, míg közelebbről meg nem vizslattam őket. Pl. itt van ez, a mostani delikvens. Itt viszonylag könnyebb dolgunk van, külön kell meghorgolni a testet és a két szárnyat, majd összehorgolni/varrni őket. A szárnyak szinte mind erre a kaptafára készülnek: egy ideig az ívek irányában horgolunk, majd egyszercsak középen elhelyezkedik egy ún. megosztó elem, a következő sorban már csak eddig haladunk, megfordulunk és így tovább. Ha befejeztük a szárny egyik csücskét, megkeressük az újabb kiinduló elemet (általában nyíllal jelölik a rajzon és a központi, megosztó pálcacsoportnál fogjuk találni) és szépen sorban befejezzük a szárnyat.

Az egyszerűség kedvéért bejelölgettem a rajzon és fotókon a fázisokat, a mintát nem szeretném feltenni, de ha küldtök mailt, el tudom küldeni. (felül, a fejléc alatt és jobb oldalon is találtok klikkelős utat az e-mail címemig:)

Nem vagyok túlzottan jártas a horgolási leírások elkészítésében, de ha nagyon sokan sikítoztok érte (nem csak a hörcsögölés miatt, hanem akik tényleg elkészítenék, ha lenne), akkor nekiveselkedek szívesen annak is:)

Technikai közlemény: ma estig még jelentkezhettek facebookon a nyeremény táskáért, részletek és útmutató: itt:)

díj - ezúttal rendhagyó módon

Amotae-tól kaptam ezeket a díjakat, nagyon megtisztelőnek érzem, köszönöm szépen:) A felsőt nem adnám tovább, pár napja már megtettem, az alsóval viszont bővebben foglalkoznék:)

A hozzá tartozó szabályok:

A szabályok pedig a következők:

- Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.

- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.

- Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.

- Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.

Rendhagyó módon azt szeretném kérni, jelentkezzen az, akinek odaadhatnám a díjat. Nagyon sok blogot olvasok, sokaknak adhatnám, de szeretnék lehetőséget biztosítani, hogy az én olvasóközönségem is megismerjen titeket. Így azt kérem, aki kéri, írjon ide egy megjegyzést, az első öt jelentkezőt belinkelem egy bejegyzésben, sőőőőt, még kedves szavakat is írnék hozzá (ha még nem ismerem a blogod, hát legalább most majd felfedezem:)

Nos, kéri valaki?:)

netes okosságok, 2. rész: KOMMENTEK OLVASÁSA

Kezdő blogger koromban rém büszke voltam a kommentkövetési rendszeremre: a böngészőmben létrehoztam a kedvencek között egy "kommentek" mappát és oda kedvenceltem be a blogbejegyzést, ahol csiripeltem. Csak meg kellett őket nyitogatnom, ahol választ kaptam, azt töröltem a listából, ripsz-ropsz megvolt napi 1 óra alatt:)))

De ez már a múlt, olyan, mint a Wartburgokat nézegetni, nézzük, hogy csinálom ezt 2011-ben:)))

Először is: többféle űrlapot be lehet állítani a blogodban. Van ez a fajta (ezt preferálom, jól használható, nem macerás) :

és van ez:

Ezt sokáig nem szerettem, szerintem sokkal bonyolultabb az elsőnél, de már megszoktam:)

Ha megnyitom az aznapi első oldalt, ahol megjegyzést szeretnék hagyni, általában így, kitöltetlenül jelentkezik be az ablak. Megírom a magamban nem tartható észrevételeimet, amik mindenképp meg akarnak születni, beírom a nevem, jelszóm, ellenőrző kódot, de mielőtt elküldeném magvas gondolataimat, ráklikkelek az előnézetre.

Ekkor megjelenik a hozzászólásom, mééééég mindig nem küldöm el, inkább tovább szerkesztem:

De cseles vagyok, nem akarom én már ezt cicomázni (jó, az elgépeléseket azért kijavítom:), csak azért végzem el a fenti lépéseket, hogy előcsalogassam kedves barátomat, ezt itt, pirossal kiemelve:) Ha ezt kipipáljátok, akkor az összes, jövőbeli hozzászólást elküldi a postaládátokba. Szerintem "blogetikailag" fontos, hogy ha már írunk (főleg kérdezünk) egy poszt kapcsán, kíváncsiak legyünk a válaszra is, ugye? (Következő alkalommal az érem másik oldaláról, a válaszadással fogok foglalkozni:)

Na és akkor itt a "mumus" verzió, ez se nagy ördöngősség, csak bosszantó, hogy a., lassú; b., mikor már azt hinném, elküldi a hsz-t, még befrissíti az oldalt és csak akkor jelenik meg az ellenőrző szöveg; c., nem fogadja el az entert, neki bizony egeres kattintás kell (oké, ezek legyenek életem legnagyobb problémái, szerintem is:)

Szóval itt is csak annyi a dolgunk, hogy a fenti lépésekkel előcsalogassuk a kívánt alkalmazást, csak itt nem pipálni kell, simán rákattintani.

S ha már meguntuk a lelkes hozzászólók üzeneteit olvasgatni az e-mail fiókunkban, nincs más dolgunk, csak a levélben található leiratkozásra kattintani, azt megerősíteni az adott blogban és már kész is vagyunk!

ui.: sajnos ez a módszer csak blogspotnál működik, de annyian vagyunk ennél a szolgáltatónál, hogy bőven megéri alkalmazni!

netes okosságok, 1. rész: GOOGLE READER

Arra gondoltam, ha már annyi időt töltök számítógép előtt, megmutatom nektek, milyen programokat használok az életem megkönnyítésére, mikkel tudok időt spórolni, hol szerzek ötleteket, hátha nektek is hasznosak lesznek az információk! Egy afféle netes sorozat lesz (terveim szerint hetente), nem észosztás, csak tanácsok, lehetőségek felsorakoztatása:)

Először is kezdeném a blogolvasással. Iszonyatos mennyiségű blogot követek figyelemmel (megszámoltam a poszt kedvéért, jelenleg épp 515 db van az olvasólistámon (és 201 a blogger rendszeresen olvasottjai között:) Ekkora szám mellett a napi 24 óra sem lenne elég a friss bejegyzések felkutatására és elolvasására, de nem is kell olyan sok idő, hisz itt a google reader. (Már google olvasó a neve, pár hónapja tértek át a magyar elnevezésre, sose fogom megszokni, nekem már csak reader cimbi marad:))

Mindenki használhatja, ingyenes, csak egy google felh. név (gmail fiók) és jelszó kell hozzá. Szeretném most megmutatni nektek a kezelését, illetve egy-két időspóroló trükköt.

Először is így néz ki maga a kezelőfelület: bal oldalon a feliratkozott blogok nevei, felül különböző beállítási lehetőségek. Fontos előnye, hogy nem csak szanaszéjjel tárja elénk a blogok listáját, hanem csoportosíthatjuk azokat, így egy pár másodperces munkával sok-sok időt megspórolunk. Az én csoportjaim: flickr képtárak, főzés, gyöngyös, külföldi, magyar blogok. Ezeken felül a bloglista alján megjeleníti a rendszeresen olvasott blogokat is.

Nézzük, hogy tudunk felvenni egy blogot rendszeres olvasásra. Megnyitjuk a kiszemeltünket egy másik ablakban, kimásoljuk a címét és a reader-ben a "Hírcsatorna hozzáadásá"-ra kattintunk. Oda bemásoljuk a linket (jobb egérgomb-másolás vagy ctrl+V) és leokézzuk.

A reader máris beolvassa őt a listájába és az utolsó pár bejegyzést meg is jeleníti.

Itt ne dőljünk hátra elégedetten, hanem egyből ejtsük meg a csoportosítást! A "Hírcsatornák beállításai"-ra kattintva átnevezhetjük a blogot (csak a listánkban fog szerepelni az új név), besorolhatjuk egy már meglévő csoportba vagy legalul az "új mappá"-ra klikkelve létrehozhatunk újabbat is. Ha magát a blogot ismerjük, nem szeretnénk újra elolvasni a legutóbbi bejegyzéseket, akkor kattintsunk nyugodtan az "Összes megjelölése olvasottként"-ra felül.

A readernek fontos előnye, hogy a csoportok friss bejegyzéseit külön-külön is előhívhatjuk. Ha nincs időm sokáig megnézni, bizony elrettent az akár 500 új bejegyzés. Ilyenkor pl. a külföldi blogokkal nem szoktam törődni, a magyarokat átfutom, máris könnyebb dolgom van. Ha benneteket is elborít a rengeteg új bejegyzés mondjuk egy nyaralás után és esélyetek sincs, hogy a többszáz, többezer frissítést átnézzétek, kattintsatok arra a csoportra (vagy blogra), ami nem annyira érdekel titeket és jelöljétek meg mindet olvasottként. Egy bizonyos szám fölött a reader rá fog kérdezni, valóba ezt akarjátok-e, de még mindig jobb tiszta lappal indulni, mint a hatalmas számok miatt görcsölni. :)

Előnye a gyorsaság, hogy nem terheli meg feleslegesen az internethálózatot (óó, emlékszem még, hogy szidott mindig az egyik párom, hogy ne nyissak meg egyszerre 10 blogot, mert alig bírja a gép a tempómat:); hátránya, hogy egyrészt nem veszed észre az új blogcicomákat, a blogon nincs jelenléted (tehát nem növeled a látogatottságot) és ha nem figyelsz oda, gyorsan leszoktat a kommentelésről. Ezt úgy szoktam kiküszöbölni, hogy amelyik bejegyzésre szeretnék megjegyzést hagyni, a címére kattintva megnyitom új ablakban, szépen sorra és ha végeztem a readerrel, gyorsan megírom a kommenteket is.

Nagy vonalakban ennyi. Sok funkciója van még, amit én se használok, csak annyira engedem be az életembe, hogy megkönnyítse. Azt hiszem, ez az oldal hasznos az olyanoknak, mint én, akik egész nap a gép előtt ülünk és a 10-15 perces szüneteinket egy tea mellett a blogolvasással töltjük, de hasznos azoknak is, akik csak naponta egyszer tudnak leülni, így viszont nem veszik el a követettjük egy posztja sem.

ps.: Mint fentebb írtam, a reader kezeli a rendszeres olvasásra bejelölt blogokat, én mégis azt ajánlom, rendesen vegyük fel azokat is a readerbe. A blogger sokszor nem frissít vagy csak sok idő után (szegény Dióhéjnak múltkor vagy öt megjegyzést hagytam a blogjában, mert egyszerre jelent meg nálam vagy 15 bejegyzése), a reader maga viszont egyből szállítja a friss posztokat!

ps2.: Egy-egy blog régebbi, már elolvasott bejegyzéseit is meg tudjátok rajta jeleníteni, ha a blog nevére, majd felül a "minden elem"-re klikkeltek.

shadow trapunto - első felvonás

A shadow trapunto azóta piszkálja a csőröm, mióta először ellátogattam Geta blogjára. Csodás, légies, agyontűzött darabokról van szó, általában csupa szimmetria, csodás formák... Nem sokáig haboztam, megvettem Geta tananyagját és egy-két mintáját. Kinyomtattam, örömködtem, de a megvalósítás váratott magára. Elsősorban a vízben oldódó cérna miatt. Szeretett városomban, Kecskeméten nyoma sincs, Pestre nem járok, online rendelhető változatba nem akadtam.

Hogy mégis megszülethetett az első alkotás és eme poszt, főképp a facebooknak és Ildinekköszönhető, ott sírtam el ugyanis a bánatomat, miszerint nekem ilyen cérna kellene, reggelre pedig egy üzenet várt - napközben átvehetem a próbatekercset:))) Ildinek ezúton is üzenem, hogy egy tündér:))

Szóval, utolsó akadály elgördítve, kezdődhetett a mintaválasztás. Semmiképp sem akartam kacifántos darabot, ezért már tavaly kinyomtattam pár képet, amik számításba jöhetnek. Húsvét előtt pár hónappal pedig tökéletes választásnak tűnt a kiscsibés kép.

Nos. Első blikkre imádom magát a technikát. Nagy vonalakban arról szól a dolog, hogy egy vatelint összetűzöl a vonalak mentén egy darab organzával, aztán a felesleges vatelint levágod, majd egy szendviccsel megint csak összetűzöd a meglévő darabod (hú, ez a zanzásított verzió, ha szeretnétek, idővel csinálok majd képes tutorialt is). Hogy magam se felejtsem, lejegyzem a buktatókat, amikre menet közben jöttem rá:

- a zsírpapírra másolásnál csak és kizárólag kimosható filcet szabad használni, különben a varrásnál átmásolódnak a rajzolt vonalak is (igen, itt viszony lila filcet használtam, látszik is:)))

- vastagabb, tömörebb vatelint kell keresni, ami nem ennyire fátyolszerű

- az alapnak pedig sokkal sötétebb anyagot, igaziból nem kellett volna a lila cérnával kontúroznom, de a világos háttérből nem emelkedett ki eléggé a fehér minta

- meg kell tanulni sokkal többféle kitöltő steppelést, a kukacolás egy idő után unalma lesz:)

- akkorára kell szabni az organzát, hogy utána elég legyen az egész munka alapterületére (tehát ha szeretnék még kukacolt, kitöltött, szélesebb keretet a kép köré, akkor jóval nagyobb ráhagyást kell hagyni)

Nem köntörfalazok, beleszerettem, nagy terveim vannak még ezzel a technikával. Ennek kapcsán kérem segítségeteket - tudtok olyan helyről, ahonnan lehetne vízben oldódó cérnát rendelni? Jó lenne megvenni egy nagyobb gurigányit, tartok tőle, hogy ezek a kisebb spulnik egy vagyonba kerülnek majd...

This is my first attempt at shadow trapunto. I like this technic since I visited Geta's blog for the first time... I bought her book about it a year ago but couldn't try it, I didn't have a water soluble thread. Last week I was "sighing" about it on facebook, next morning a comment was waiting for me - I can take over my testing thread from a local quilter, Ildi. I was so happy (do love facebook:)))

Hm, I knew I want an easy pic to try it on, so I chose this one with the duck. Here are some of my thoughts about the risks of the technic, I should change these for the next time to practice...

- do not use pen or marker, just what you can wash over (I used here purple marker...)

- need thicker, closer batting

- and need darker fabric to have harder contrast

- have to learn much more stitching to fill the outer spaces, stippling may be boring after a time

- cut bigger pieces of the organza fabric

By the way, I felt in love with shadow trapunto, have so much plans with it...

dolgos hétvége

Bizony, nem tétlenkedtem. Először is aludtam összesen 20 órát a két nap alatt, évek óta először fordult elő, hogy sehova se mentem, se dolgozni, se vásárolni, se bulizni, ki is használtam a sok szabad órát:) Elkészült 3 táska, közülük az első ment a facebookos nyereményjátékra, ez a horgolt lepkés pedig a meskára. Persze nem mindet most varrtam meg, a lekukacolt táskalapok már kész voltak, csak a sok sallang (pánt, összevarrás, bélelés...) hiányzott.

Készült még egy szupertitkos projekt a KIO ökoszatyros pályázatára, valamint életem első shadow trapuntoja is, hozom a képeket, ha megszáradt:)

Well, it was a busy weekend. This was the first for ages I didn't have to go anywhere, nor to work or a party or shopping... So I slept 20 hours during 2 nights:) I've finished 3 bags (one of them went to a give away to facebook, the second one for a Hungarian online shop).

I also finished a topsecret project for a competition and my first shadow trapunto. I'm coming back with photos tonight!

szeretnétek nyerni egy táskát?

Ha versenybe szállnátok érte, gyertek a facebookra, lájkoljátok az oldalt! Ha írtok egy kommentet az ottani kép alá és megosztjátok a játékot a saját falatokon, máris bekerül a nevetek a virtuális kalapba:)

napi boldogság

... régi, meglévő dolgokat felfedezni újra (varrógéptalpak, genius rajztábla, hímzőminta tervező progi, 12 órás alvás:)))