Hírös Kötő Klub

Mert már nevünk is van. Nem jogvédett, nem egyesületi, csak bele a vakvilágba, de már nem vagyunk névtelenek:)) A tavalyi egyszerinek tervezett public knitting-ből rendszeres, havi találkozás lett, remek emberekkel. Néha csak csicsergünk, néha csak csendben majszoljuk a sütit, de mikor egyszerre kötünk vagy fonunk, na, az a legjobb:)

Ha te is szeretnél eljönni egy-egy HKK-ra, a blog oldalsávjában megtalálod az aktuális időpontot és helyszínt, a hozzá tartozó facebook-eseménnyel. Csak annyit kérünk, szólj, hogy tudjuk, hány fővel számolhatunk. (És nem csak kecskemétieknek, van, aki Pilisről vagy Budapestről jön eddig!:)))

drágaságom:)))

Nem bírom ki, meg kell mutatnom nektek, mit hozott ma a futár. Tudom, nem mai csirke, nem is hiperszupermodern, de úgy tűnik, tudja majd a dolgát és klassz fonalakat fogunk együtt gyártani. A legjobb az egészben, hogy kevesebbe került, mint egy középkategóriás csizma.

Még gyakorolnom kell, senki nem mondta, hogy a pedálmunka ilyen nehéz, ma hajtani fogom a la nature az esti film mellett:))) Persze faügyileg még meg kell vizsgálni, valami favédőszer nem ártana neki.

Bocs a csapongásért, asszem szerelmes vagyok beléje:)))

orgia!!!

erre a hétvégére ilyen jutott:))

(Rikker-féle csipkék, egy- és kétágú gyapjúk Colombusszal festve, a felhasznált színek a képekre kattintva a linksorban láthatóak:)

a látszólagos csend...

... és ami mögötte van:)

Ez itt nálam inkább vihar előtti csend, ugyanis polihisztorságom (vagy alpáribban fogalmazva: szétszórt csapongásom:)) okán egy rakat dolog van készülőben:

- egy szupertitkos tűfestéses-quiltes falikép

- életem legelső kardigánja (naná, hogy saját elképzelés és tervezés alapján, mit nekem az a rengeteg minta, ami a tarsolyomban van...)

- érkezett a héten **** új fonal (áhh, nem merem még összeszámolni se, legyen elég annyi, hogy Rikkeréktől jött egy zsáknyi fonal és gyapjú, pár szatyornyit vettem a helyi turkálóban is...)

- ezek egy része festetlen, úgyhogy már itt sorakoznak mellettem a festékek, hétvégén nagy pancsolás lesz...

- ha minden igaz, holnap érkezik a rokkám (részletek később, addig mindenkinek csuriban a keze, hogy ne csak szép legyen, működjön is - nem mai csirke, de nem is bánom:)))

- tervbe véve és előkészítve egy újabb táska

Ezek a legszükségesebbek, de pár hímzett, összehajtható szatyor is kikívánkozik a kezeim közül. Hogy mikor lesz rájuk időm, még nem tudom, az alvásidőm arcpirítóan magas, onnan még le tudok csípni egy keveset.

Aki pedig vágyik a napi kicsikatóságra, ne hagyja ki a 365 napos blogot! :)

Addi teszt - eredmények

Nehezen szántam rá magam erre a bejegyzésre, mert sajnos számomra ez a lehetőség kudarccal végződött. Rég szemeztem a szettel, így nagy volt az örömöm, mikor kiderült én is kipróbálhatom. Az érzés addig tartott, míg ki nem nyitottam az egyébként hihetetlen elegáns és szemet gyönyörködtető csomagot.

Olvastam én már több helyen, hogy milyen szokatlanul rövid a tű, de elképzelni sem tudtam, hogy ennyire. Összehasonlításul odatettem mellé a szintén Addi, de fix csipketűmet. Iszonyú pici.

Persze próbálkoztam vadul, de nem tudtam kényelmesen használni. Pár perc után szinte begörcsöltek az ujjaim. Ha megvettem volna, biztosan kitartóbban gyakorlok vele, de mivel úgyis csak két hétig volt nálam, nem akartam az örömteli kötésből fájdalmas folyamatot, így feladtam.

Megmutattam más kötős lányoknak is, volt, akinek ez a hossz is kényelmes, végül arra jutottunk, hogy valószínűleg a megszokás miatt nem állt rá a kezem, illetve hogy alapból is erőteljesen megmarkolom a tűt. Szeretem az érzést, hogy a tű vége megtámasztódik a tenyerem külső élén, az Addi azonban a kisujjamig sem ér.

Így hát kissé csalódottan adtam tovább a szettet, de a vad, kötős két hetemet azért megültem, csak épp a saját tűimmel:)

új szerelem

Remélem, nem bánják a lányok, ha ezzel a képpel indítok. Ez kérem szépen egy tömegszerencsétlenség, előre megfontolt szándékkal elkövetett ötszörös fertőződés látható (illetve a vírusgazda és négy áldozata, az ötödik csak később érkezett). Na jó, mi akartuk, senki sem kényszerített. Némiképp vigasztal a tudat, hogy a., nem egyedül csináltam magamból hülyét - nézzétek a járókelők arcát:); b., nem ment olyan rosszul, hogy hülyének nézzenek; c., többed magammal estem új szerelembe.

Mert biza' egy hete gyapjúval fekszem és kelek, gyapjúszálak vannak körülöttem mindenhol, gyapjú az orsómon, most már feltekerve és egy karkötőbe belehorgolva, gyapjú a postán és rengeteg lelkesedés az ujjaimban.

Komolyan, olyan érzés ez, mintha hazataláltam volna. Nagyon köszönöm a fertőzést, Anett:)

A karkötő paraméterei:

pattern: Comet

size: teljes hossz: 24 cm (a 15 cm-es csuklómra)

yarn: az első kézzel fonott:)))

hook: 3 mm

Cholci... izé....

Soha, soha nem fogom megjegyezni ennek a kendőnek a nevét és arról is csak sejtéseim vannak, hogy kell kiejteni, de a történelmi hűség kedvéért idemásolom a nevét: Colchicaceae :))

Az eső rövidített sorosom, ahol lentről felfele terjeszkedtem, könnyű volt a ráhajtásos módszerrel. Barka Cinegéből kötöttem, ami nagyon vicces volt, kb. mintha egy megfáradt kalapgumiból akartam volna kötni, ennek megfelelően óriásira nyúlt a blokkolásnál. Újra megfürdettem és ezúttal igyekeztem nem 220 centisre kinyújtani. Sikerült, úgy tervezem, tavaszra varrok egy világosszürke gyapjúkabátot, rajta sötétszürke hímzett virágokkal, remek lesz hozzá:)

pattern: Colchicaceae

size: 180x 25 cm (80 g)

yarn: Barka Cinege

needle: 4 mm Addi csipketű

Addi - sorsolás

A vándorszettet kisorsoltam (egy pici késéssel, bocsánat, dögrováson vagyok épp). Így lesznek elsőkből utolsók - Ivish birtokolhatja a következő két hétre. Remélem, a blogcímével ellentétben fogja majd tudni használni:)))))

Ivett, írj egy mailt a címeddel és holnap már küldöm is!

beismerő nyilatkozat

Kellett egy táska a közös kötésekre, elvégre nem hagyhatom itthon a fél cuccomat helyhiány miatt, igaz? :) Malaclopó fazon, összevarrás előtt 40x50 centis volt, állítható vállpánttal, gombbal, belső zsebekkel.

Jah és egy olyan mondattal, amivel nyithatnék egy addiktológiai kezelésen :)))

megkésett ajándék

Emlékeztek még, mikor irtó régen megünnepeltük a 600 fb-követőt? Akkor bátorsági játékot hirdettem, amit Kreavikka nyert. Szerencsémre türelmes természetnek bizonyult, mert az ajándékát bizony csak tegnap kapta meg. Mea culpa:)

Remélem, használni tudja majd ezt a fura neszeszert, aminek a belsejében két gombos, kívül pedig egy cipzáros zseb van. Késedelmi pótlékot is küldtem neki:), egy swarowskis-lepkés láncot. És csak remélni tudom, hogy máskor is játszik nálam, nem tántorította el a hosszú várakozás:)))