2019. július 31., szerda

Fusilli zöldségszósszal

A szószhoz apróra vágott hagymát és fokhagymát olajon megfuttattam, dobtam rá csíkokra vágott piros paprikát és felöntöttem darabolt paradicsommal. 

Később csíkokra vágott cukkinit kevertem hozzá és mikor készre főtt, a nagy részét botmixerrel megdolgoztam. 

Alá durumtészta, fölé fűszeres tejföl és apróra vágott halapeno került, ha már úgyis szakad rólunk a víz a hőség miatt.. 

2019. július 29., hétfő

Tour de Fleece - 2019

Figyelmeztetés! Baromi hosszú poszt, sok képpel. Én szóltam! ;)

Nagy hévvel vetettem bele magam a fonásba július hatodikán. Persze hamar kiderült, hogy az ütemtervet nem fogom tudni követni, de igyekeztem annyit fonni, amennyit csak jólesett. 

Ezzel a két szépséggel kezdtem. A színes saját festés, a rozsda színűt Kingától kaptam vagy vettem ezer éve és azóta tervezgettem, hogy majd jól összeházasítom őket egy adag kétágú fonalban.

Nem is tudom, mit hittem, de a végeredmény egészen lelombozó lett. Közelről szép volt, de kicsit távolabbról nézve az egész egy unalmas, összeolvadt paca volt. 

Másnap fonalakat festettem és ha már úgyis minden adott volt, összelocsolgattam pár színt és a motringok nagy részét átfestettem. Gyönyörű lett!

Szerettem volna egy kisebb szakaszt az eredeti színében meghagyni, mementóként és hogy megcsíkozza majd a szövetet - neszesszerek készülnek majd belőle. Majd. :D

Sajnos a kelleténél vastagabb és egyenletlenebb lett, de nem ment el a kedvem A Nagy Projekttől:

Nekiláttam és darabjaira tépkedtem az összes gyapjat.

Ilyen helyes is kupacokba rendeztem őket és már fontam is, mint a gép.

Tényleg viszonylag hamar készen lettem és a nagy mennyiség ellenére csak a 7. motring környékén kezdtem el unni a folyamatot. :)

Eléggé megszenvedtem a különféle gyapjakkal, több helyen nagyon összegyógyultak a szálak, volt, amit a lehető legvékonyabb csíkokra kellett szednem és így is nagyon egyenletlen lett.

Egészen a végéig nem mertem lemérni - és a félelmem durván beigazolódott. Szinte pontosan ugyanolyan vastag lett, mint az előző fonal. Nézzük a jó oldalát: gyorsabban kész lesz a belőlük tervezett kardigán. Egyszer. Majd. :D

Itt azt hittem, vége is a TdF-nek, aztán rájöttem, hogy van még két napom... Így aztán vettem még egy nagy levegőt és nekifutottam újra a vágyott DK/sport vastagságnak. Ebből a Guzsalyas párból a szürke adagnak estem neki:

A fonás rendben ment, álom volt fonni. Olyan vékonynak éreztem, hogy a végére majdnem meggyőztem magam a navajo cérnázásnál, szerencsére azonban kockáztattam és kétágúra hagytam. A cérnázás egyébként is nehézkes volt. Először is kiszaladtam egy percre az udvarra, összekapdostam az eső elől a mosott ruhákat és mire visszaértem:

Fel se akart kelni, úgy kellett kihalászni alóla a fonalat. Kisvártatva lenéztem magam mellé és:

Következetes és önző gazdiként közöltem Doris-szal, hogy menjen aludni a helyére, most énidő van, hagyjon békén. És igen, a következő percben már:

Ráadásul olyan gyorsan elhelyezkedett, hogy nem volt szívem lerakni, a "cérnázz nehezített terepen" magánkihívást sikeresen teljesítettem. Katt a linkre, aztán a nyílra Doris fülénél, ott a videós bizonyíték... :D 

Azért sikerült befejezni és pár óra pihentetés után lemértem az utolsó motringokat is - végre-végre összejött!!

Sport/DK vastagság között, el se akartam hinni!

És az egyenetlenségek miatt sincs okom panaszra. Alig várom, hogy a kék/lila párját is megfonjam, de azt már a Tour de Fleece keretein kívül. :)

Végül jöjjenek az adatok és a ravelry linkek:

Összesen 1005 grammnyi gyapjat fontam meg (wow!), 1760 méternyi új fonalam lett.

2019. július 15., hétfő

színek! színek mindenhol!

Az úgy volt, hogy ezer éve szerettem volna elmenni egy színtanácsadásra... Az évek teltek, nem mentem, sok minden történt, és minél több színt csempésztem a festős fazekakba, a ruhatáram annál jobban elszürkült. Nem találtam önmagam, nem találtam a helyem, kellett a külső szem és segítség. 

Szerencsémre csatlakozott egy barátnőm és viszonylag hamar rábukkantunk Gabira. Pont ma három hete voltunk... bár az elején még görcsösen kapaszkodtam a fehér lepel alatt a szék szélébe, mire végeztünk, örültem a "diagnózisnak". Élénk tél vagyok, csupa vibráló, élénk, élő színnel. 

Pár napon belül nekiestem a gardróbnak és a fonalas ládáknak. Kíméletlenül ment minden a zsibvásárra és az adományboltokba, amiben nem láttam azt az életet, amit az új, időközben talán megszeretett színekben igen. 

És ha már szükségem van a színekre, arra gondoltam, talán a vevőim is örülnének nekik. :) Nem mondom, hogy minden eddigi KicsiKató fonal élettelen és megbúvó, de nagyon sok tompa, szürke alaptónusú színárnyalat szerepelt eddig a palettán - ideje volt hát újítani. 

Pure Colours Collection. Ez lesz a neve az új vonalnak. Mind erős, életteli, semisolid színek. És hát mint az összes színárnyalat, ők is másképp mutatnak a különféle összetételű fonalakon. :) A csütörtöki vásárra egyelőre az első öt színt festettem meg, később jönnek majd mások is! Addig is kisorsolom, melyik színből fessek előbb magamnak, másképp amúgy se nagyon tudnék választani. :)

2019. július 13., szombat

szőttem is! :)

Amikor megszületett a döntés, hogy lesz egy szövőkeretem, az első tervek között szerepelt egy szett edényfogó. Talán azért, mert a sok évvel ezelőtt darabok már nagyon topisak voltak vagy mert könnyű és gyors projektnek tűnt, nem tudom. Az ötletet (sok havi kihagyás után :D) tett követte és még áprilisban megszőttem az alapanyagot. Hat színt használtam, mind Scheepjes Cotton8 fonalak Anikóéktól és mivel szerettem volna kísérletezni a színekkel, mind a hatot használtam a felvetésnél is. A csíkos felvetésben külön-külön használtam a hat színt szövésnél, így alakult ki az egy családból való, de jócskán eltérő csapat: 

Miután elkészült a szőttes, beavattam, aztán felavattam a vadiúj lockomat és nekiestem. Sokkal egyszerűbb volt így szétdarabolni az anyagot, rögtön be is szegte, de azért visszamenőleg bevallom, kicsit cidri volt... :D

Mindegyik alá ugyanaz az anyag került, közé pedig fél centis vatelin. A már-már kicsikatós mintával tűztem, ami nem is volt olyan egyszerű, a laza, kézzel szőtt anyagon alig látszott a varrás! :o

Azóta már felavattuk őket és amellett, hogy boldogság rájuk nézni, beváltak használat során. Azt hiszem, készül majd még pár...:))

És ha már felvetettem a keretet (ami a szövés legkevésbé kellemes része, legalábbis nekem), kihasználtam a maradék centiket és szőttem egy kis darab anyagot.

Pont elég lett egy kisebb-közepes neszesszerhez, azóta ki se lehet robbantani a táskámból.

Lelki szemeim előtt sok sk neszesszert látok, sőtmitöbb, már el is kezdtem fonni az alapanyagokat... ;)

2019. július 10., szerda

zoknicunami

 - avagy kezdem behozni a blogposztos lemaradásaim - 

Kezdjük a zoknikkal, úgyis pár órája fejeztem be az utolsót. Nem túl sok maradt el (le), három pár, de csak az elmúlt hetekben kaptam rá újra az ízére (és szörnyű, hogy annyi minden érdekel és emiatt soha semmire sincs elég időm...).

Ezek mind uncsi, "vanília" zoknik, ahogy az angol nyelvű szakirodalom nevezi őket - azaz semmi extra, csak sima kötés egy kis passzéval. Tökéletes a kézzel festett fonalakhoz, nem mindegyik színárnyalat bírja el a mozgalmas mintákat.

Mindet ugyanúgy kötöm, miután felszedtem 60 szemet:
1. passzé: 2 sima, 2 fordított; 16 sor
2. szár: 48 sor, végig sima
3. sarok: Fish Lips Kiss Heel
4. lábfej: 52 sor (38-as lábam van, arra pont elég)
5. zokniorr: 4-4 szemet fogyasztok az 1., 4., 7., 10., 12., 14., 16. és 17. sorban 
(2-3. szem: ssk; 28-29. szem: K2tog; 32-33. szem: ssk, 58-59. szem: K2tog)
6. kitchener stitch-csel összedolgozom a szemeket.

És akkor a lényeg: :)

Az évet ezzel a darabbal kezdtem, egy kedves ismerős néninek, direkt neki festettem ezt a színárnyalatot. 

Jó nagy lába van a miénkhez képest, azt hittem, sose lesz kész... 

Szerettem kötni, ő szereti viselni, win-win! :)


Ez a fonalpár prototípus volt a legutolsó titkos csomaghoz, unikum, emiatt pakolásztam is hetekig, de csak nem bírtam tovább, beleböktem. 

És milyen jól tettem, imádom őket együtt!



Ő pedig a legfrissebb, pár napja fejeztem be a kék fonalból egy pulcsit és ha már kimaradt a fonal... 

Sajnos - és anyukám szerencséjére - kicsit laza lett a lábamra, így rögtön meg is örökölte tőlem. 

Nekem is kell. :D

2019. július 5., péntek

Tour de Fleece 2019. - nulladik nap :)

Évek óta vágyakozva nézegettem a tour de fleece*-es posztokat a külföldi fonók oldalain, de se időm, se magyar társaságom nem volt rá. Idén viszont ráakadtam egy magyar csoportra a fb-on, időm is akad, sőt, pont most leszek alkotói szabadságon, szóval minden adott arra, hogy végre hajtsunk egyet-kettőt Gusztival. :D


Holnap indul a móka és ma végre jutott időm átnézni a gyapjakat. Aki ismer, tudja, hogy hajlamos vagyok bilibe lógatni a kezem, biztosan most is túlterveztem magam, de kit érdekel? :D Egy ideje vágyom sk fonott pulcsikra és kardigánokra, úgyhogy ezeket szedtem elő a ládákból főleg.

Ez a rózsaszínes-mályvás kupac manópostás szerzemény.

Ők az idei Kacskaringóról valók, ultrafinom gyapjak, a lilás több, a szürke kevesebb. Fair isle pulcsit szeretnék majd belőlük.

Ez a színátmenetes kupac egy elrontott festés eredménye, elővettem, de szerintem majd csak akkor fonom meg, ha már lecsökkent az átlaghőmérséklet 30 fok alá, nincs kedvem egy kupac alpakához tapadni izzadtan hetekre. :D :D

Ez a kupac a legesélyesebb jelölt. Rég szemezgetek a combospininggel, aminek az a lényege, hogy hasonszőrű (ha-ha), de teljesen különböző gyapjakat dolgozzunk össze egy (remélhetően) harmonikus fonallá. Réóta gyűjtügetem a lehetséges résztvevőket, ők az első befutók, van itt gyapjú Kinga barátnőmtől, Adritól a tavalyi Kacskaringóról, Enikőtől... Kíváncsi vagyok, mi lesz belőle!

Hogy gyakoroljam még egy kicsit a vastagabb fonal fonását, ezt a két szalagot fogom kezdésként megfonni és összedolgozni.

Ő pedig a technikai kihívásom, sosem fontam még kézzel kártolt battot, ideje kipróbálni. :)

Teli a bili meg a pelus is, de nem verseny ez, úgyhogy nem lesz gond. Amennyit sikerül, annyit sikerül. Holnap kezdünk, ha végeztem, mutatom, mire jutottam! 

*Nagy vonalakban a kezdeményezés lényege, hogy a Tour de France ideje alatt - a verseny rendjét követve - a fonók online közösségekbe szerveződnek és fonnak, minél többet. Mindenki önmagával versenyez, nem kell másokat legyőzni. :) Ha érdekel, gyere a csoportba, még nem késő! :)

2019. április 19., péntek

Kacskaringós élménybeszámoló, 2019. tavasz

Hopp, ezzel majdnem elmaradtam, elképesztő, hogy már két hét eltelt! 

Másodjára mentünk kiállítóként a Kacskaringó Fonalfesztiválra és bizton állíthatom visszanézve, hogy már-már rutinosan nyomtuk le a napot az elejétől a végéig. Idén nem sok időm és energiám maradt készülni. Előtte két nappal tudtam végre hazahozni anyukámat a kórházból (a tervezett 5-6 nap helyett 31 nap lett), teljesen szét voltam csúszva. Péntek reggelre ugyan már kész voltak a fonalak, de csupaszon, címkék és előkészületek nélkül vártak a sorukra. Fogalmam sincs, hogy sikerült abszolválni a napot, de este tízre minden a helyére került. 

Szombaton Kinga jött értem, jól megpakoltuk az autót, egy szűköcske helyet hagytunk Erikának, felvettük őt is és elképesztő időt futva értünk a tett helyszínére.

Innen indultunk:

És idén ezt hoztuk össze. 

Nem vagyok teljesen elégedett, de ez a március olyan gyatrára és sűrűre sikeredett, hogy most csak ennyi volt bennünk. 

A fonalak elfértek, látszódtak, most bőven elég volt ennyi. :) :)

Az őszihez képest talán kevesebben voltak, legalábbis a délelőtti nagy dömping kimaradt, ami nem is baj. Tavaly volt, aki nem fért oda a pulthoz, délután meg alig lézengtek az emberek, ahhoz képest most sokkal kiegyensúlyozottabb volt a nap. 

Rengeteg ölelést, mosolyt és kedves szót gyűjtöttünk be idén is, jó volt sokakat már ismerősként üdvözölni. Láttunk sok katóságot megkötve/horgolva/szőve, ezek a nap legszebb részei, imádom, mikor látom, miket készítetek! :*

Gondolom az előző hetek miatt sokkal fáradékonyabb voltam, mint általában, bevallom, délután már sokszor csak a lányok tartották bennem a lelket. Nagyon sokat segítettek most is, vittek, pakoltak, támogattak, kisegítettek, tanácsot adtak, tiramisut hoztak, lelkesítettek és kiegészítettek ott, ahol én már kevés voltam. 

Ősszel találkozzunk még többen! :*

(Fotók: Kinga és Kata:))

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails