2016. december 31., szombat

(a már-már szokásos) évértékelés

avagy 2016 számokban: 

53 kiolvasott könyv

3 (4) új tanulmány (numerológia, tarot, ingás sorstisztítás és lélekállítás)

4938 megkötött méter

8348 megfont méter

185 (plusz némi titkos) horgolt méter

pár kiló festett gyapjú és fonal

1 tavalyról átkúszott friss hobbi (silhouette cameo)

1 régi szerelem fel-felbukkanása

És összességében egy iszonyatosan küzdős év. 

A következő jobb lesz. És könnyebb. És vidámabb. 

Punktum.

(és csak nagyon halkan merem, de a 2017-es tervek között szerepel, hogy megtanulok zoknit kötni (komolyan, tudom, iszonyat, de még sose próbáltam...) és megfonok és megkötök egy takarónyi fonalat és sokat festek és sokat kötök és talán megbizniszelem újra a KicsiKató brandet! drukkoljatok!)

Köszönöm, hogy idén is itt voltatok, el se hiszitek, mennyire fontos része az énemnek a kicsikatóság. És nem lehetnék KicsiKató (vagy legalábbis nagyon magányos lennék) nélkületek. Vidámságot, mosolyokat,  jólétet és szeretetet kívánok mindannyiunknak jövőre. BÚÉK!




2016. december 30., péntek

szárnypróbálgatás (sok szöveg, sok kép:))

Mostanában rákaptam a podcastokra. Fonósok, festősök, kötősök, varrósok... Sok előnyük van, pl. fű alatt visszakúszott a fejembe egy csomó angoltudás, amit már rég elfelejtettem. Annyira, hogy a kreatív szakzsargon nagy része hamarabb jut eszembe angolul, mint magyarul. 

Persze nem csak az angolom javult, addig néztem a színes-szagos külföldi csodákat, hogy nem bírtam tovább, nekiálltam próbálgatni a fonalfestős szárnyaimat. Festettem én már régebben is, de az a metódus elég fapados volt. Fonal + víz + egyféle festék, oszt jónapot. Persze szerettem őket, de na. Kell a játék itt is.

Rászabadultam Zsófiék dharma készletére, volt egy csomó régebbi fehér fonalam, ráadásul épp alpaca party volt a Kacskaringóban, szóval munícióban nem volt hiány. Mutatom, mik születtek:

Az első próbálkozások fazékban születtek, kétféle kék, kétféle mustársárga és egy isteni kék-lila-zöld. (Jut eszembe, kéne főzni időkibővítőt is, hogy feldolgozhassam őket....)






A következő próbálkozás egy naaaaaaagyon hosszan színátmenetes kendőhöz készült. Tudtam, hogy pink-zöldet akarok és nagyjából mennyi átmenetet, úgyhogy előbb szétosztottam a Drops Florát 
 21 részre (1-1 motring kb. 50 méteres lett). Osztottam-szoroztam-számoltam-mértem és tádááááám:



Ők még tepsibe állított befőttes üvegekben születtek, de lassú volt és macerás az ügy, egy-egy adag fél órát volt a sütőben, de nem bírtam el egyszerre sok üveget, szóval ráment egy délután...


A következőnél már okosabb voltam (és lustább), ők mikróban jöttek a világra. A festéket foltokban öntöttem rá a motringokra és utólag dörzsöltem át festékes lével a fehérebb részeket, ezért jóóóó kis semisolid a végeredmény. 



(na jó, igyekszem rövidebbre fogni, mert még sok van hátra:))

Szintén fazékban, főve festődtek: 


Rá foltokban locsoltam a festéket és imádom a végeredményt!

Hármukat szeretném majd valami jó kis kendőben összeházasítani.

A következők már mind mikrós festések voltak. Nála megvadultam, na, nincs mentségem. Megkötve (sűrűn csíkozva valami egyszínűvel) talán jó lesz.


Szintén őrület, a motring egyik fele kék, a másik foltos. Zokniként talán hordható lesz.

Ez állati klassz lett!! Sok-sok piros kicsi lilával és naranccsal.



Őt előbb csővé kötöttem, aztán színátmenetesre festettem. Nagy a szerelem, érthető, ugye? :)


Hát egyelőre ennyi. Úgy sejtem, 2017 kreatív szava az életemben a fonalfestés lesz.

2016. december 23., péntek

dobpergééééééééés.....

Először is nagyon köszönöm mindenkinek, aki játszott. Engem is meglepett, de a legtöbben a meglepiért jelentkeztetek, amit pedig meg se hirdettem, csak egy rejtett opció volt a válaszok között, de nagyon megtisztelő, hogy kicsikatóságot szeretnétek! (Nem mintha a fonalak-gyapjak nem lennének azok...:))

A sorsolás közjegyző Doris jelenlétében rendben lezajlott. 

Ez a szépséges gyapjú utazik hamarosan...

Bálint Lucához!!

Ez a fonal innentől...

Vajda Emese becses tulajdona!

A meglepi kicsikatóságot pedig....

Lappints Eszter
várhatja (remélem meglehetősen türelmesen:))))


Még egyszer nagyon köszönöm mindannyiótoknak, akik játszottatok, áldott karácsonyt! <3 p="">



2016. december 2., péntek

jáááááátééééék! :)

Olyan rég játszottunk, ideje már, ugye? :)


Inkább magad fonnál vagy a kész fonalat szeretnéd? Három-három lehetőség közül választhatsz! (Szemfüleseknek egy hetedik, extra lehetőség a válaszok között!;))



Jelentkezni a lenti űrlap kitöltésével tudsz. 
A neved még egyszer a virtuális kalapba kerül,  ha (1.) az oldal kedvelője és/vagy (2.) ha megosztod ezt a fotót. 

A nyerteseket december 23-án 20 órakor sorsolom és értesítem*,  december 31-ig van idejük jelentkezni egy postacímmel a nyereményért. 

*a megadott adatokat természetesen bizalmasan kezelem:)

Addig is áldott, boldog ünnepi készülődést kívánok mindannyiunknak! 

2016. november 16., szerda

takaró projekt - nulladik nap

Nagyon régóta vágyakoztam már egy kézzel font fonalból készült takaróra... Egy ideig próbáltam áttestálni a vágyat másra és Erikát meggyőztem, hogy vegyen magának alapanyagot, de az évek teltek és csak nem állt neki, szóval ez a szál nem jött be. :D

Kénytelen voltam hát magam cselekedni, a festésen túl is vagyok és annyira szerelmetes lett a végeredmény, hogy érdemesnek tartottam megörökíteni a részleteket. 

Először is kellett egy hatalmas kupac gyapjú, egész pontosan 1,2 kg (nem értem, hogy történt, de a rendelésbe becsúszott még jó másfél kiló egyéb alapanyag, komolyan, maguktól másztak be a kosárba, neménvoltam!:))))

A koncepció az volt, hogy a., kicsi átmenetek legyenek, b., a végeredmény legyen enyhén cirmos. Beáztattam ciromsavas meleg vízbe a gyapjat, közben pedig kimértem 1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12 (tényleg...) evőkanálnyi forró vizet és összekevertem 2,5 kiskanálnyi festékkel (dharma teddy bear) és egy kis citromsavval. 

A legvilágosabb rovinghoz 1 evőkanálnyi festéket felhígítottam egy befőttesüvegnyi meleg vízzel és azt ráöntettem a gyapjúra (egy jó öblös fazékban dolgoztam, így viszonylag minimális takarítással megúsztam a napot:))

A felesleges folyadékot kinyomkodtam belőle, elrendezgettem egy nagy adag átlátszó fólián, becsomagoltam és egy jénaiban 3*2 percig megmikróztam, utána pedig beleborítottam egy alufóliatálcába, hogy ott hűlhessen ki.
(nem nagyon eszek disznóhúst, de ezeket a hurkákat szeretem! - disznótoros KicsiKató-módra)

(Értelemszerűen minden rovinghoz eggyel több kanálnyi festéket használtam.)

A harmadik adagtól annyiban módosult a technika, hogy a kinyomkodott festékkel még foltokban meglocsolgattam a fólián a gyapjat, látszik is a csoportképen, hogy a sok folyadék nagy része kifolyt, de szerencsére épp elég festék épült be. Ezzel sikerült elérni, hogy cuki kis foltos legyen a végeredmény, amiből nagyon cuki kis semisolid, cirmos legyen a végeredmény. Legalábbis remélem, az lesz. 

És akkor ha eddig kibírtátok, jön az ajándék, a végeredményről készült fotók... hát komolyan, ugye mennyire imádatos??? <3 p="">




(a színigazság most az utolsó két kép között van, mert az alaprovingok a beáztatásnak köszönhetően ilyenek, kissé világosabbak, viszont a plusz festéknek köszönhetően teli vannak a sötétebb barna részekkel)
(technikai részletek - majd ha lesznek - a linkre kattintva!:))


LinkWithin

Related Posts with Thumbnails