2016. január 31., vasárnap

:))))))

Esküszöm, törtem a fejem jobb címen, de ennél találóbb nem volt... Legalább ennyire vigyorgok úgy egy órája, mióta bámulom életem első vinyles termékét. :))))))))))))))

A helyzet az, hogy a folyamat egyszerűbb, mint elsőre tűnt, kicsit túlmisztifikáltam, de na, akkor is, imááádom!

Szóval: első körben vettem egy fa alapot a kedvenc művészellátómban (ahova már-már hazajárok, sajnos pont a munkahelyem és az otthonom között van:)). Lepácoltam, átkentem egy vékony réteg dekupázslakkal. A legnehezebb rész most érkezett, úgy cirka egy órán át válogattam a képek között, mit szeretnék rá. :)))) Nagy nehezen kiválasztottam ezt a madaras mintát, újabb egy óra alatt azt is kitaláltam, milyen betűtípust használjak a felirathoz. (Jó, majd lesz ez gyorsabb, kezdő, lelkes jószág vagyok még:))

Aztán öntapadós vinylből kivágtam a mintát... aztán még egyszer, mert az elsőt elrontottam. 

A felesleges réteget óvatosan lehúztam, a minta pedig a hordozópapíron maradt. 

Már csak egy öntapadós transzferpapír kellett, azt ráragasztottam a mintára, így az átragadt és ezt aztán átügyeskedtem a fa lapocskára. Rásimítgattam, lehúztam a transzfert és voilá: 

Értitek már a lelkesedésem, ugye? Annyi, de annyi lehetőség rejtőzik benne, díszes dobozok, nyitva-zárva táblák, karácsonyi díszek, welcome táblák... 

2016. január 24., vasárnap

New Beginning

Szeretem a tiszta lapot, az üres füzetet, a születésnapot, a január elsejét, de még a reggelt is (még ha az egyet is jelent a kómázással és a szemek alatti táskákkal), mert ez mind egy-egy új kezdet. Szeretem, hogy bármikor lehet azt mondani, ami volt, elmúlt, készen állok a változásra!

Ezek a gondolatok (is) kavarogtak bennem, miközben január elején fontam ezt a fonalat és figyeltem, ahogy a kezeim alatt alakulnak a színek. A gyapjú még Anettől való, sokáig őrizgettem, de azt hiszem, eljött az ideje, hogy valami mássá alakuljon. 
Egyelőre motringban várja a neki megfelelő mintát. 


2016. január 17., vasárnap

örömteli világ - január

Szóval az úgy volt, hogy barangoltam a blogok közt és megláttam a rókát. Meg hogy keresztszemes. Meg hogy pici(nek tűnt:)))) És bár tudom, vastag elmaradásaim vannak az x-ek között, nem tudtam ellenállni és csatlakoztam a Maja által meghirdetett SAL-hoz. Minden hónaphoz egy kis minta, a felhasználások száma végtelen, nekem való! (Arról nem is beszélve, hogy a SAL nevével kilóra megvett:)))

Kétféle Barbaral vásznat vettem hozzá (32 ct Zweigart Murano; Old Fabric és Marbled Roll), azt tervezem, hogy egy quilt asztalközéppé állítom majd össze, de messze még az év vége, még sok időm van kitalálni, hogy legyen.

Mindenesetre itt az én januárom, kicsit más színekkel, Venus-szal. 

Ha ti is csatlakoznátok, nem késő, gyertek a facebook csoportba!

2016. január 14., csütörtök

őrült róka

A szokásos januári karácsonyunkat megültük Erikával és Kingával (rég:)), így már bőven mesélhetek róla. Szeretem, mert egyedi, mert nem kell karácsony előtt görcsölni még két ajándékon, mert fényt hoz az általában szürke és depresszív januári napokba. Idén elég megúszósra vettem a magam részéről az ügyet, könyvet és vágógépes ajándékokat kaptak, de azt hiszem, így is örültek. :)

Erika viszont duplázik decemberben, tavaly ráadásul egy nagyon szép kerek 16. szülinapot (jó, lehet, hogy 18? 25? kit érdekel!:)) ült, így csak ki kellett tennem magamért. Azt tudtam, hogy kendő kell, azt is, hogy gyöngyös, de a kezdeti elhatározástól nagyon rögös és csavaros út vezetett a végeredményig:

Nem eresztem bő lére, vagy öt projektbe belekezdtem... nem tetszett, nem ment, nem működött, nem volt jó... De sikerült! :)

Az Őrült róka projektnevet kapta, hisz a crazyness és a Foxy lady fonalaimat házasítottam össze fehér és narancs-barna-sárga gyöngyökkel. Amennyire nehéz volt ráakadnom a helyes fonal-minta párosra, annyira imádtam, most már elmondhatom, hogy átkötöttem magam vele 2016-ba. Isteni volt, a szilveszter eleve nem az én ünnepem, ilyenkor az is iszik, aki egyébként nem szokott és a többség nem jófej részeg... Itthon csak a kutyákat kellett nyugtatgatni és kötni és enni és inni és brandys bonbont tömni (jóhogy nem számolom  a ch-t, ennyi bűnözés belefér!:)) Sajnos nem sikerült a kendőről nappali fényben fotót lőni (mert akkor dolgoztam) és Erikát se tisztelte még meg a nap egy jó kis fotózásra, de talán így is látszik, szép lett! 

2015. december 31., csütörtök

évértékelés

Itt az ideje visszanézni, summázni, tervezni:

Az idei kicsit más volt, mint az eddigiek. A tavalyi sebek begyógyultak, új utak nyíltak, a régi ösvényeket itt-ott benőtte a gaz, de azt hiszem, jól van ez így. Csendes és küzdelmes év volt, de hiszem, hogy ez az alapozása egy jobb időszaknak.

A januárt tanulással kezdtem és ez meghatározta a következő hónapokat is. Elvégeztem egy sor prána képzést és hogy ne unatkozzak, szeptemberben elkezdtem numerológiát tanulni. Nincsenek konkrét és behatárolt céljaim, mindig is segíteni akartam és minél több rendszert ismerek, amivel segíthetek magamnak és másoknak, annál jobb. 

És ha már tanulás, naná, hogy elég sokat olvastam. Igen, idén sikerült először belekavarodnom a roxforti életbe, eddig elzárkóztam tőle, de imádtam esténként útra kelni és elmerülni abban a világban. Erről főleg Rowling tehet, imádom, ahogy ír! Volt itt még sok könyv, ami hol a belső útkeresést egyengette, hol az aktuális tanulmányokat támogatta. 52 hét, 52 könyv, ezt titkon jövőre is becélozom.

Kreatív téren sokkal kisebb volt a mozgás, mint megszokhattátok. Azért nézzük itt is az összegzéseket: 

elkötöttem 1272 méternyi fonalat. tudom, siralmas az előző évekhez képest, de sajnos az időkibővítőt még mindig nem sikerült felfedeznem:) (a helyzetet árnyalja két wip folyamat, azokról nincsenek még adataim:))

keresztszem-téren nagy pirospont, amiért kész lett a tulipános kép és nagy fekete, amiért leghamarabb csak jövőre kerülhet fel a gigantikus karácsonyi terítő...

Guszti jól teljesített, sokat használtam, jólesett fonni és előadásokat hallgatni vagy csak bambulni huszadjára is a kedvenc filmeken. 5376 méternyit fontam idén.

Abszolút elvitte a képzeletbeli fődíjat a nyáron zsákmányolt Silhouette Cameo, egyszerűen imádom. Ha csendesebb lenne, még többet használnám, de így is előre köszönnek már abban a papírboltban, ami a munkahelyem és az otthonom között van. Zseniális gép, elképesztően sok lehetőség van benne, amiknek még a közelében se jártam, de már így is lenyűgözött. Imádom, mondtam már?:)

Eleve sok időt töltöttem a konyhában, de sikerült egy pöttyet feltornászni a véremben az inzulin mennyiségét, így szeptemberben vége szakadt a cukros-akármitmegehetek-jóéletnek, helyette jött a számolás, a tk liszt, a kísérletezés... Nem mondom, hogy rajongok az új életformáért, de talán már elfogadom. Keresem a határokat, azt hiszem, hogy nem lehet mindenkire ráhúzni a tankönyvi kliséket, így kísérletezem, mi válik be és hol kell szigorítanom. Egyelőre jól megy, bár a tk kelt tészta egy borzalom. Erősen visszasírom a hagyományos lisztemet...:)

A jövő... Bár hivatalosan ilyenkor évértékelek, az igazi évforduló a szülinapom, így nagyon várom, hogy végre eljussak odáig... Remélem, ez a mostani időszak hamar megenyhül, mert rengeteg harcot kellett megvívnom mostanában kívül és belül. Ami a tanulást illeti, még nem körvonalazódott semmi, de biztosan gyarapítom majd a tudásom, haladok a segítői utamon. :) Szeretnék legalább ennyit fonni, ezt most nagyon szeretem, Guszti csendes és megbízható jószág. Kötni is szeretnék és rengeteg varrós (!!) tervem is van, talán majd nyáron. A vágógéppel biztosan rengeteget fogtok még itt találkozni, tömött sorokban várnak rám a megvalósítandó ötletek.

A többit nem tudom. Ennyire üres lappal talán még sose álltam itt 31-én... De tudjátok mit? Élvezem, sok színes filctoll van itt körülöttem, majd csak sikerül kiszínezni a következő 366 napon!

Kívánom, hogy legyen egy csodás évetek. Mosolyogjatok sokat, öleljétek meg minden nap a szeretteiteket! Ünnepeljétek az életet a hétköznapokon is és keressétek meg azokat, akik és amik örömmel töltenek el benneteket. 

Boldog új évet nekünk! :)

2015. december 20., vasárnap

novemberi napraforgók

Életjel, életjel! Lassan csak összeszedem magam év végére és behozom a lemaradást...:))

Nálunk a november a napraforgók hónapja. Anyukám 23-án született, 25-én névnapja van és mivel imádja ezt a virágot, igyekszem minden évben valami újat kitalálni. Idén veszettül könnyű dolgom volt, ez a Cameo kihúzott a csávából, ráadásul nem is akárhogy:

Mielőtt elalélnátok, elárulom, hogy a vágómintákat készen vettem. Szerencsére a Silhouette hivatalos oldala egy aranybánya, mikor megláttam a minták között, tudtam, hogy remek ajándék lesz, bár azért így is elszüttyögtem vele 5-10 órát. 

Egy virág 3 réteg virágsziromból és egy belsőből áll, ezeket egyesével kellett felcsévélni, ragasztani. Aztán még ott volt a kőszerzés izgalma, este nyolckor bevillant, hogy az egyik szomszédnál biztos nem hiányzik majd a ház elől egy marék kő, csak mikor a lámpafénynél szedegettem a megfelelő darabokat, akkor jutott eszembe, hogy be van kamerázva a bejárat. Másnap azért odacsörögtem, hogy ha egy kapucnis, gyanús alakot látnak a kapu előtt görnyedni, ne izguljanak, csak épp követ csórok. :))

A doboz pedig ultracuki, ugye? A kis méhecske meg a pont az i-n. 

Imádom. :)))


2015. november 24., kedd

erdő mélye

A múltkori lendületben olyan ügyesen kaptam el a fonalat (!), hogy amint lekerült a rokkáról a páciens, már szaggattam is a következő gyapjat. Tényleg megtépáztam, mert kicsit meg akartam bolondítani az eredeti festést.

Igyekeztem a sárga részeket külön szedni, ami nem volt egyszerű, elég sprőd kis anyag volt ez. Ha jól emlékszem, egy etenhaki-s rendelésből származott és emlékeim szerint egy nem túl puha, eredetileg szürkét festettem meg sárgákkal és zölddel. A szürke viszont nagyon ragaszkodott, a festékek megkeveredtek, így lett egy zömmel szürke-sárga, itt-ott kékeket és zöldes beütésű részeket tartalmazó darab. Teljesen erdő mélye, ahol már nem különülnek el a seszínek, csak egymásba kavarodnak, míg magaddal nem viszel oda egy sárga pitypangot. :)

A végeredmény egy hosszan színátmenetes navajo fonal lett, a sárga részeket csak a motring második felébe fontam, oda viszont jó sokat. Türelmesen várja kendővé üdvözülését. 

2015. november 2., hétfő

őszi szerelmek

Kedves lányok-asszonyok! Ugye ti is ismeritek az érzést, mikor állunk a(z egyébként meglehetősen zsúfolt) szekrény előtt és lemondóan sóhajtunk, hogy nincs egy táskám/ruhám/cipőm stbstb... Az  a helyzet, hogy ugyanez igaz a hímzővászonra, a kötőfonalra, a patchwork alapanyagra és bizony az sk fonalra is. 

Lemondó sóhajjal vettem sorra a KicsiKató fonalakat és kicsinek tűnt a kupac. Nagyon picinek. A szememmel láttam, hogy akad azért jó pár gombolyag, de a szem sokszor csal, ugye?! 

Így hát feltúrtam a gyapjúkészleteket és előkészítettem a téli muníciót. Hogy biztosra menjek, előszedtem a festetlen alapanyagokat is:))))

És hogy ne csak a levegőbe beszéljek, rögtön erre az őszies színvilágú King.Art darabra esett a választásom. Az első felét navajóztam, a második kétágú lett. 


Orsón még nem tetszett a kétágú, de így, motringban nagyon!

Igazi esettanulmány, mennyire más és mennyire hasonló lett a két végeredmény. A legjobban mégis azt szeretem bennük, hogy cél és alantas hátsó szándék nélkül, csak a létezésük kedvéért készültek. Annyira megtetszett ez a régnemlátott érzés, hogy már orsón van a következő delikvens első pár métere. :) 

Technikai részletek a raverlyn: itt és itt.

2015. október 11., vasárnap

őszi koszorú

Kellett már valami gyors sikerélmény, így amikor megláttam a Silhouette vágófájlok között a leveleket, azonnal lecsaptam rájuk.

Szerkesztettem egy koszorúalapot, kivágtam, aztán sok-sok-sok levelet hozzá, különféle színekben. Nyomtattam-vágtam-ragasztottam és violá:

Kicsit macerásabb gép nélkül, ollóval, de talán érdemes úgy is kiróbálni!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails