2015. június 29., hétfő

elmaradások

hú... azt tudtam, hogy rég jártam erre, de hogy már egy hónapja is elmúlt... de most már itt vagyok! :)

Nem sok kicsikatóság született júniusban, inkább az önképzésé és tanulásé és olvasásé volt a főszerep, de van még olyan fonalam, amit nem mutattam. Apropó, fonal. A PIF játék három nyertese közül csak egy jelentkezett. Eleinte gondolkodtam, szóljak-e külön a nyerteseknek, aztán jött ezer teendő és aztán arra is jutottam, nem erőszak a disznótor. Igaz, nem adtam meg nyereményért jelentkezési határidőt, de ez az 5-6 hét már talán elegendő volt. Még nem döntöttem el, hogy a levegőben lógó két motringot adhoc ajándékozom el vagy villámjáték lesz érte, majd meglátjuk.

Na de el ne veszítsük a fonalat a kitérőkkel, őket még nem mutattam:

Ez a lila-narancs hirtelen jött, már évek óta a dobozban lapult előszálként és egyszer csak elém ugrott, hogy fonjam meg. Nem vagyok veszekedős típus, így nem álltam ellen. Sokáig nem tudtam eldönteni, szeretem-e, de arra jutottam, maradhat! :) :)

Ő meg.. szerencsétlen... :))) Őszintén nem tudom, mit gondoltam, mikor ezt a borzasztóan színes valamit megrendeltem. Előszálnak vastag volt, rovingnak vékony... Amióta nálam volt, mindig azt gondoltam, hogy szürkével fogom összecérnázni. Direkt vastagabbra fontam a szokásosnál, de ahogy az lenni szokott a rég dédelgetett tervekkel, nagyon nem tetszett a végeredmény.

Van bennem valami hülye kattanás, hogy kontrasztos színeket cérnázzak össze, de lassan kezdem megérteni, hogy hiába rajongok a csíkos holmikért, ez a kontraszt nem biztos, hogy annyira klassz összecérnázva.

És ha már megvariáltam, a maradék gyapjakat vékonyabbra fontam, így van egy halomnyi különféle fonalam, amit talán sose fogok felhasználni. Halleluja! :) :)

Technikai részletek: lila-narancs és színeske.


2015. május 21., csütörtök

panaszláda

Van nekem egy áldott jó főnököm*, aki éppen ma tölti a 18-at. Vagy a 25-öt. Vagy valami hasonló illusztris kort. Sokat tanakodtam, mi legyen az ajándéka, mégiscsak KicsiKató vagyok, még ha munkaidőn kívül is, de egy kötött kendő talán nem lett volna túl ideális...

Ok, legyen pia, tudjuk, hogy az alkohol nem oldja meg a problémákat, de a víz se. Egyik gondolat a másikat követte, míg meg nem született:

Mert bizony szeretjük az embereket (höhöhh) és csak áldott jó gyermekek tanulnak nálunk (höhöhh), de azért néhanapján előfordul, hogy egy aprócska panasz elhagyja kollégáim és főnököm száját. 

A leggyakoribbakat összegyűjtöttem és leszarom tabletta helyett speciálisan kidolgozott, két percnyi alkoholmámorba fojtott problémamegoldó-csomagot kreáltam. 

És mert ugye a mi iparágunkban igencsak meg kell tervezni az alkohollal átitatott perceket (ergo csak este, fuvart szervezve), a biztonság kedvéért becsempésztem két alkoholmentes sört is arra az esetre, ha már délelőtt nagy lenne a baj. :)))

És a slussz poén bár nem saját ötlet, de mi lenne nagyobb probléma, mint a remek munkaerő (=én) kiesése? Erre az esetre a legdurvább pia való, igazi kétségbeesést kisboltos féldekás keserűvel gyógyítunk. (Mondjuk ezen a vonalon továbbhaladva kellett volna még egy üveg sütőrum, asszem, az az alkoholizálás legalja egy ilyesmi felirattal: "már megint bárányhimlős lett". Az nehéz két hét volt munkaügyileg is. :DDDD

*ok, egy főnök mindig főnök marad, de ő tényleg a jófejek közül való!

2015. május 15., péntek

add tovább! (lezárva)

Múlt héten sokadjára is megnéztem a Jövő kezdete című (szerintem egyébként zseniális) filmet és azóta motoszkál bennem a gondolat... rég volt már itt PIF játék, nem? 

Most viszont egy kis csavart vinnék a történetbe: vállalom, hogy három jelentkezőnek egy éven belül sk KicsiKató-fonalat küldök. Persze nem bánnám, ha olyanok jelentkeznének, akik maguk is kötnek/horgolnak/szőnek, hogy fel is használják a nyereményt, de ha valaki státusszimbólumként a vitrinbe tenné és nézegetné, hát üsse kavics...! :)

Cserébe csak annyit kérek, hogy a három nyertes szépítse meg három ember életét, hacsak egy percre is. Hogy a játékot viszi tovább a blogján, vesz egy csokit az elcsüggedt kolleganőnek vagy más módon adja tovább a kedvességet, nem bánom. 

És hogy ne a netfüggőség és gyorsaság játsszon csak szerepet, hétfő este nyolcig jelentkezhettek, aztán sorsolok. Jelentkezni itt vagy a facebookon kommentben, illetve e-mailben is tudtok. Ha van kedvetek, írjátok meg, milyen fonalra vágytok, nem ígérem, hogy egy az egyben tudom majd követni a vágyakat, de irányvonalnak jó lesz! 

No? Ki kér fonalat? :)

_______________________________________________

ápdéééééééééééét!!

Köszönöm, hogy játszottatok velem, reményeim szerint jövök még idén másféle mókával is! A három nyertes:


Írtok nekem e-mailt a címetekkel? :)

2015. május 2., szombat

spenótos nokedli

A spenótos nokedli tökéletesen kimeríti a "ronda, de finom" fogalmát, úgyhogy érdemes kipróbálni! Gyorsan készen van ás különösen finom zöldségraguval! Mutatom, én hogy készítem:

Először felteszem a vizet a nokedlihez forrni. A raguhoz apróra vágok az íze kedvéért két szelet füstölt szalonnát, lepirítom, aztán hozzákeverem a megtisztított és összedarabolt zöldségeket (egy csokor újhagymát, egy kis fej karfiolt és 3 közepes répát), majd nyakon öntöm kb. fél liternyi paradicsomszósszal (házival, de tökéletes hozzá egy-két doboz hámozott paradicsom vagy bolti paradicsomlé, -püré). 

Amíg kicsit megpuhulnak a zöldségek, két nagy marék spenótot letisztítok és összeturmixolom kb. másfél deci vízzel és két duci gerezd fokhagymával. Sózom és annyi lisztet keverek hozzá, amivel nokedlitésztát kapok (többet felvesz, mint a sima nokedli és még így is egy picit lágyabb lesz). Ha forr a víz, beleszaggatom a tésztát és kifőzöm. Közben ha már egy picit puhák a zöldségek, hozzáadok még egy cukkinit feldarabolva és pár percet főzöm. 

Fűszert nem írok, határ a csillagos ég. Zöldfűszerek, harissa, gyros keverék, mucho maco, fokhagyma, ezek a leggyakoribbak a konyhánkban, kísérletezzetek bátran! 

2015. április 28., kedd

Balatoni nyár

Ezt a türkiz-szürkét imádtam festeni, bár most erősen utána kellett nyomoznom, mikori és milyen gyapjú lehetett ez... :) Annyi derült ki, hogy az (egyik??) etenhaki-s* rendelésünkkor zsákmányoltam és "sima merino"-ként emlegettem a rendelős levelekben. 

A Rikker pihepuhaságok után meglehetősen sprődnek tűnik, de remélem ez magával hozza majd a bombabiztos blokkolást és hogy hónapokig tartja a formáját...

Mit is mondhatnék... 1200 métert akartam és 1207 méter lett (plusz 75 méternyi navajo a maradékból). Ha szégyentelen lennék, azt  mondanám, a kisujjamban van a méretre fonás, de mivel őszinte vagyok, így beárulom magam: mákom volt. De kit érdekel, ha annyi a végeredmény, amennyit akartam? :)

Technikai paraméterek és szégyentelenül rengeteg fotó a ravelry-n!

*ez a webshop él még??

2015. április 12., vasárnap

gyöngyvirág

Ezt a gyöngy-ügyet rendesen túlmisztifikáltam. Évek óta vágyom kipróbálni, de mindig csak tisztes távolból figyeltem.. egész addig, míg Muzsi jóvoltából Erika ki nem próbálta. Onnan már nem volt megállás. 

Az első gyöngyös projekt igazán megérdemelte ezt a meseszép sk fonalat, azt hiszem, jól áll neki a Rock Island mintája, amit szintén évek óta mustrálom.

Gyöngyös is, lila is, szerelmetes is. Több fotó és technikai paraméterek a ravelry-n.

(gyöngyfolyam várható idén, csak szólok!:))

2015. március 8., vasárnap

zsemlevariációk

Imádom a kelt tésztát sütni és enni is (mondtam már?:)) és természetesen az első utam Limara blogjára vagy könyveihez vezet, ha kiveszem a hűtőből az élesztőt. :)

M a kedvem támadt kicsit fonni, csavarni, csomózni a zsemletésztát, de az abszolút kedvencem a mini zsömle (5-6 centis pufók jószág). Készült cseh, egycsomós és császárzsemle is, mind ugyanabból az alaptésztából:

2015. február 28., szombat

csak én meg a szösz

Kell néha a magány, ilyenkor, tél végén meg szinte kötelező program nálam a visszavonulás. Jól esik behúzódni a meleg házba és csak úgy lenni. Még jobb közben fonni! A fonás már-már meditatív tevékenység - ezerszer és tízezerszer kell ugyanazt az apró mozdulatsort végrehajtani, szó szerint centikből összerakni a végeredményt... Az már csak hab a tortán, hogy közben remek órák adódnak újranézni a kedvenc filmjeinket, amiket kívülről fújunk, így felnézni sem kell, de elég időnk akad zenehallgatásra is... üsse kavics, még beszélgetni is jókat lehet közben. Ha még olvasni is tudnék szimultán... na az lenne az igazi mennyország! :)

És mivel minél kitartóbban támad a téli szürkeség, annál erősebben vágyom a rokka mellé, nem véletlen ez a kupac. :) A projekttartót ajándék volt és az az álmom, hogy idén zsúfolásig töltsem friss fonalakkal!  

Egy kézzel kártolt battot még Adrienntől kaptam kezdőkészlet gyanánt a rokkám mellé, eddig sikerült kitartania. Csodás színek voltak ott összefésülve, megspékelve egy selymes szösszel. Mellékeveredett egy felhőpuhaságú selyem-merino és nem tudtam kiverni a fejemből, hogy összeházasítsam őket... Egészen addig, míg el nem kezdtem a cérnázást. Nem tetszett, nagyon nem, így gyorsan szétválasztottam őket. Egy kendőben még összejöhetnek.:)

Ez a fonal is nagy szerelem. A gyapjút még Erikától kaptam valamelyik csereberénk keretében (talán épp aznap, mikor majdnem megfertőztem szegényt a lappangó bárányhimlőmmel:))). A kezdetektől vékony és puha fonalnak szántam, de a végeredmény így is lenyűgözött. már rendeltünk is hozzá gyöngyöket, idén ideje lesz kipróbálnom ezt a házasítást is!


Crazyness red and white, valamint Violet technikai paraméterei és szégyentelenül sok kép róluk a ravelryn!

2015. február 22., vasárnap

hát erre ráfáztam

Egész héten erre a vasárnapra készültem, hogy majd jól lefotózom a terítő már kész részeit, bemutatom nektek a pásztorokat egyesével meg a kissrácot meg a bárányt, akiket csak sokadik ránézésre sikerült beazonosítani. Aztán addig hímeztem még ezt a betűt meg azt a csillagot meg amazt a gigahosszú egyenest, hogy rám sötétedett... Szóval nincsenek részletfotók, de juszt is hozok egy béna telefonost, mert iszonyatosan elégedett vagyok az eddigi haladással.

(persze most jönnek a tömött részek, az oldalak és a felső rész, szóval nem lesz ennyire sétagalopp, de egyelőre ezekbe nem akarok belegondolni:))))

2015. február 9., hétfő

februári karácsony

A lányokkal tavaly is úgy döntöttünk, a szokásos forgatókönyvet vesszük elő, vagyis hagyjuk, hogy lemenjen a karácsonyi őrület és csak az új esztendőben ajándékozunk. Ez idén egy picit elhúzódott, de ha minden igaz, ezekben a pillanatokban gyertyafény mellett, titokban a dzsingülbelszt dúdolgatva cserélnek gazdát az ajándékok, úgyhogy mutatom, én miket készítettem. 


A kis tálcákat készen vettem, én pácoltam és lakkoztam őket. Eredetileg horgolt monogramos terítőt terveztem bele, de a sokadik minta se tetszett, úgyhogy feladtam. 

A zöld egyendobozokból nekik is félretettem, de gluténmentesek a lányok, így keksz helyett fogtam egy-egy apró befőttesüveget, kerestem a pinteresten karácsonyi kottát, nyomtattam, vágtam, ragasztottam és tádááám, kész is a karácsonyi mécses!

Szerettem volna pár vigasztaló és/vagy boldogító szót is adni nekik, sokáig hezitáltam a formán. Végül vettem vastag kartont és szintén a pinteresten kerestem mintás papírokat. Kivágtam két szívformát és akkora négyzeteket nyomtattam a papírokból, hogy ráférjenek a szívek.

Vicces/bátorító idézeteket is nyomtattam, majd formára hajtogattam a borítékokat és felragasztottam őket a kartonra. 

És ha már megkésett karácsony, nem hagyhatom ki ezt a poént :))))



LinkWithin

Related Posts with Thumbnails