még tavaly

vettem Anettől egy hosszan átmenetes gyapjat, ahol a roving közepét törte meg a második szín és nagyon megszerettem a koncepciót, így muszáj volt magamnak is festeni egyet tavasszal.

Végre megfontam, az időzítés tökéletes volt, épp akkor értem a középső részhez, mikor a hosszú szürke, komor időszak után végre odakint is kisütött a nap. :)

A végeredményt nagyon szeretem, nem egy hétköznapi darab, de arra ki vágyik, ugye? :) Biztosan megtalálja majd a neki való mintát. 

technikai részletekért katt a linkre!

ezt a fajta matekot szeretem :)

(avagy naptártuning KicsiKató-módra:)))

bolond idő

Amikor elkezdtem fonni, pont olyan őrülten váltakozó volt a gyapjú, mint az időjárás.. zömében őszies barnák, amiket pont jókor tör meg a tavaszias zöld...

 

A végeredmény pedig pont olyan tetszetős, mint az őszi avartakaró az erdőben. :)

Technikai részletek és több fotó itt:)

Marokkó

Pár éve még nagy bátorsággal öntöttem egy gyapjúra a pirosakat és az égszínkékeket, aztán elillant a nagy hév... De mennyire jól mutatnak együtt a fonalban, ugye? Klassz kis rövid színátmenetek, entrelac-hoz kifejezetten előnyös. Lesz. Egyszer. Talán. :)

Technikai részletekért és sokkal több képért ide tessenek kattintani!

na most az van...

...hogy sürgősen festenem kell új szöszöket, mert már megint egy poszt amit így kell kezdenem:

ez a gyapjú is az ősidők óta hever a láda alján...:)

szóval jah, legalább két éve (vagy három?) került el Kinga gyapja hozzám, vettem vagy cseréltük? olyan rég volt, hogy erre se emlékszem. arra viszont igen, hogy azért nem álltam neki, mert önmagában túl harsánynak gondoltam a színeit...

aztán múlt hétvégén beütött az isteni szikra: cérnázzuk egyszínűvel!! persze ahhoz lusta voltam, hogy valami mást fonjak mellé, de lustaságom jutalmául beütött a második isteni szikra: ott a (szintén ősidők óta kihasználatlan..) fekete drops lace!

így született meg ez a kissé pszichedelikus végeredmény, a színest nagyon vékony csíkokra szedtem, így igazán rövidek benne  a színátmenetek, úgyhogy attól sem kell tartani, hogy uncsi lesz megkötve*. 

technikai részletek a ravelryn! :)

*gondolom kendőként. már-már maguktól elkezdik kendővé kötni magukat a fonalak, ha meglátják a kötőtűt :DDDD

beköszön a múlt

Az idejét se tudom, mikor festettem ezt a gyapjat, de irtó rég hevert a láda alján... Jól kivárta a sorát, aztán olyan pikkpakk átalakult fonallá, hogy magam is meglepődtem. Szerettem volna, ha elég hosszú lesz egy kendőhöz, úgyhogy kétágú lett. 

Jöjjenek a képek*, technikai részletek pedig szokás szerint a ravelry-n!

*bejön nekem ez a sokfotókevésszöveg-ügy, ha nem vigyáztok, könnyen rászokok :)

sok a szöveg, haver!

Hát itt most biztos nem. 

Annyi képet lőttem a folyamat alatt, hogy vétek lenne nem képes riportban bemutatni, hogyan alakult át az Anettől vásárolt (egyébként szerintem valamennyi selymet tartalmazó, szuperfinom) merinó mesés fonallá.

BÓNUSZ: a navajo cérnázásról videó is készült az utókornak (amikor is az egyágú fonatot egy trükkös csúszóhurok segítségével háromba hajtjuk és önmagával sodorjuk össze, hogy tartós és vastagabb fonalat kapjunk)

technikai részletek a ravelryn!

a kendő, aminél semmi sem az, aminek látszik

Eleve nézzük a megnevezést. Oké, kendőnek kendő, de mekkora? Vagy én maradtam túl alacsony a 165 centimmel, vagy a kendő nőtte ki magát sátorlappá. Hatalmas lett! Persze gondolhattam volna, már megint ellazáskodtam a szemeket, mindig elfelejtem kisebbre cserélni a tűt...

Aztán azt mondja  a minta, rózsák. A kertészkedés nem az én világom, de ezek tulipánnak tűnnek a szélén.

Na de félre a műhisztivel, imádom! Nagyon nyomasztott már, nem is tudom, mikor húztam el valamit ennyire, de cirka 13 hónap alatt kész lett végre. A mérete miatt meg nem aggódom, majd télen a nyakamba redőzöm, nincs az a zord mínusz, ami beférne alá. :))

Technikai részletek és több kép szokás szerint a ravelry-n. :)

hát ez nem normális

De komolyan. Mármint én. Totálisan be tudok zsong(a??)ni, ha új kicsikatóság kerül ki a kezeim közül. Mármint ha épp nem bénáztam el. Taperolom, mutogatom (idegesítően sokszor...), hogy ugyemilyengyönyörűűűű? Lövök róla vagy száz képet, kis híján neki nem állok gügyögni.

Egyébként az eredeti poszt úgy szólt volna, hogy látszik, mennyire megöregedtem megváltoztam, régebben a buli kedvéért áldoztam be könnyedén a hétvégi alvásidőt, most meg a fonásért. Péntek este még így indultunk (30% tussah selyem, 70% merino vásárfia Ninától, még a gyapjúnapról):

aztán ez volt a szombati állapot:

és aztán vasárnap este kezdett gyanússá válni a dolog, mert hiába cérnáztam, mint a güzü, csak nem akart fogyni. 

Így csak tegnap este került le a rokkáról, akkor kiderült a turpisság: az eddigi legvékonyabbamat sikerült megfonni, kilencven grammos a kicsike és 980 méter. Imááááááááádom! :)

Részletek és több fotó szokás szerint a ravelry-n. 

pünkösdi rózsa

Mindig is mondom magamnak, ha valamit nagyon akarok, jobb, ha azonnal megcsinálom, mert öt perc múlva már szinte biztos, hogy nem azt, nem úgy és nem akkor akarom majd. :) Még valamikor az ősidőkben megláttam ezt a kendőt és festettem hozzá gyapjat, álmodoztam róla, de csak pakolásztam dobozból dobozba. Egészen addig várakozott, míg ki nem szerettem az eredeti tervből, viszont a hosszú hétvégén meg eszembe jutott, mennyire remek lenne horgolt kendőnek*!

Szóval előkaptam és szomorúan konstatáltam, hogy az ősidőkre jellemző sutaságom benne maradt, a sötétebbik fele elég nemezesre állt össze... Sebaj, kicsit rusztikusabb lett ott, nem tudtam mindenhol szép vékonyra fellazítani, de így is eléggé bejövős.

Technikai részletek és több kép szokás szerint a ravelry-n!

*ó, mára már legalább 4 másik projektről tudtam biztosan, hogy az készül majd belőle, a legutóbbi verzió szerint stólának szánom. de ki tudja még, mi lesz a befutó...? :)