Epic Cloth projekt KicsiKató módra

Valljak már az elején? Odavagyok Felicia Lo-ért. Kiválóan köt/fon/sző/mókol, 15 éve vezeti a kézműves vállalkozását, gyönyörűen beszél angolul (így könnyen megértem:))), tetszik, ahogy kezeli a munka-magánélet-alkotás egyensúlyozást, gyönyörű színeket használ és hord, kiváló minőségben fotóz és filmez. 

Nála találkoztam az epic cloth projekt ötletével. Amikor valami nagy és összetett projektet tervez, de egyben túl nagy falat lenne - ő fogja, lebontja kisebb részekre (festés, fonás, szövés, kötés, ilyesmik...) és kisebb darabokban kényelmesen elfogyasztja. Persze nem ő találta fel a spanyol viaszt, azért még működik a dolog. 

Tavaly év végén kitaláltam, hogy nem élhetek egy sk festett/kártolt/font/kötött/szövött szett nélkül. Mert erre a szezonra már megvan az imádatos sapkám és sálam, de jövőre csak kellene egy új. És ez olyan sok lépésnek tűnt elsőre, hogy kineveztem Az Én Epic Cloth darabomnak. 

Első Körben Kingától visszakértem a keverőtáblát, szegény előtte pár nappal kérte kölcsön, de tudjuk, ha jön a kisbogár és zümmög az agyunkban, nincs megállás. :) Fogtam pár saját festésű gyapjat, selymeket, gyári festésű merinót, szári selymet és angelinát

és jól összekevertem kb. 20 dekányit.

Aztán jött a hezitálás - mi legyen, hogy legyen, biztos sapka-stóla legyen? Ne inkább egy nagy kendő? Vagy szövött stóla? Végül nyert az eredeti elképzelés és nagyjából kétfelé szedtem. 

Az első adag mára száradt be - ezt szántam sapkának. Sport vastagságot terveztem, végül heavy fingering lett belőle. Még az is lehet, hogy összefogom majd egy másik fingeringgel és lesz egy DK vastagságú sapkám? 

Szerencsére a döntés még odébb van, ez is az epic cloth lényege - nem kell egyhuzamban elvégezni, fel lehet osztani az év során kisebb egységekre.

Ezt most imádom, nem bántam meg a navajót, a maradékot pedig megpróbálom hasonló vékonyságra fonni és kétágúan egy light fingering vastagságra összecérnázni. 

Meglátjuk, összejön-e. :)

Technikai részletek és több kép a ravelryn!

Projekttáskából sosem elég!

Az elmúlt években már mindenféléket készítettem - horgoltam, kötöttem, varrtam, de a szövés kimaradt. Egészen tavaly decemberig. :)

Szerettem volna egy puha, de strapabíró pamutszövetet, így ismét Nordfonaltól rendeltem, ezúttal Drops Safran lett a befutó. 

A sötétbarnából tekertem a felvetést. Itt nem sok szállal dolgoztam (189), de elég macerás volt a befűzés sorrendje, hát ki akartam maxolni a felvetés utáni élvezeteket. :)

Ismét a handweaving.net szuper funkcióját használtam, ahol egy kattintással meg lehet nézni, arra a befűzésre milyen szövésminták vannak még. Az első szerelem mellé (amit Erika szülinapi ajándékához néztem ki) találtam még egy mintát, volt mályva és kék fonalam a szövéshez, ezért négy projekttáskát terveztem. 

Először a piros mintával kezdtem. Most is felragasztottam a mintát kicsiben és az egész kottát, ami most ijesztően hosszú volt, 54 sorból állt. 

Hogy követni tudjam a folyamatot, letöltöttem egy appot a telefonomra (counter), a kijelzőt két percesre állítottam, a telefont pedig magam mellé tettem. Amint leszőttem egy sort, megérintettem a képernyőt, így folyamatosan követni tudtam, épp hol tartok.

Ez volt a második nyolcnyüstös befűzésem és aggódtam, nem fogok-e bekeveredni a csipeszek kapcsolgatása közben. Meglepően gyorsan ráállt a kezem és az agyam, a minta könnyen követhető volt és így, hogy excelben már előre átrajzoltam számosra, nem kellett végig gondolkodnom, épp melyik nyüst következik.

Persze itt is becsúsztak hibák - például sikerült életemben először rosszul befűzni a bordát. Kimaradt egy rés, ami szerencsére minta szövésnél nem volt látványos, csak akkor tűnt fel, mikor a szőttesek elején és végén 6-6 sornyi vásznat szőttem. (Ezt a részt szoktam varrásnál visszahajtani, kvázi ez a varrásráhagyás:))

Előbb Erika ajándékát szőttem meg, sajnos bele is keveredtem, későn derült ki, hogy 54 sor helyett csak 50-et nyomtattam ki. Így nem lett tökéletes, de rengeteg szeretet került bele ellensúlyozásként, ráadásul így mindig emlékeztetheti őt, hogy én se vagyok tökéletes. :D

Utána a kék fonallal leszőttem ugyanazt a mintát.

Aztán váltottam a második mintára. 

Háááát... amennyire jól nézett ki papírom, annyire semmilyen volt megszőve. :(

Nem tudom, mi késztetett rá, de ugyanezt leszőttem mályvával is. Semmi haladás, abszolút nem látszott semmi, csak egy nagy katyvasz.

Aztán levágtam a szövőszékről, eldolgoztam a széleket, beáztattam, kivasaltam, készre varrtam és láss csodát, gyönyörűek lettek mind!

Aki már vásárolt KicsiKató kézzel festett fonalat, tudja, hogy a köszönőkártyán mindig van egy-egy cuki gomb. A maradékok közé túrtam és mindegyikre kerestem egyet.

Imádom a végeredményt. Kettőt elajándékoztam közülük, kettőt megtartottam és alig várom, hogy újra szőhessek. Kíváncsi vagyok, hány darabnál fogom azt érezni, oké, most már elég lesz, nézzünk valami mást. :) 

Technikai részletek, minta és több kép szokás szerint a linkre kattintva elérhetőek!

tervezés és spontaneitás

Csak látszólag kell választani a kettő között és ezt mostanában igyekszem minél inkább szem előtt tartani. A tervezés remek dolog, nem is tudnék meglenni nélküle, de sokszor szükség van kreativitásra és B verzióra. Milyen sokszor fordul elő, hogy valami nem úgy sikerül, ahogy előre vártuk, igaz? Közhelynek tűnik, de a legnagyobb titok ilyenkor: mi döntjük el, hogy megtorpanunk vagy megkeressük a járható utat. 

Én az utóbbit választottam ennél a fonalnál. Már amikor festettem a merino/nylon szöszt nyáron, tudtam, hogy mit akarok. Fraktál fonás, kétágú, 400m/100g, mindent jó előre lezsíroztam a fejemben. 

Az előkészületeknél még minden rendben volt. Kettőszedtem a szalagot, fele nagyobb darabban maradt, a másik felét vékony csíkokra szedtem, majd megfontam külön a két részt és összecérnáztam.

És itt kezdődtek az elkeseredések. nem úgy nézett ki, ahogy szerettem volna. Eltűntek a szöszben még olyan szép színek. Nem tetszett a végeredmény. Ráadásul túl vastag volt.

Hagytam magamnak pár napot kesergésre, átgndoltam, mi legyen a másik felével, aztán megráztam magam és a vastag szalagot is vékony csíkokra szedtem és mindet jó vékonyra fontam. 

Navajo-val cérnáztam és végre azt kaptam, ami tetszik. Egyenletes, szép színek, puha, heavy fingering vastagságú motring.

Persze így már nem lesz elég egy egész zoknira, de kit érdekel? Majd kiegészítem fekete passzéval, sarokkal és ha kell, orral. A 'rontott' darab meg elfér a többi fonal között, egyszer biztosan megtalálja a maga helyét. :)

Technikai részletek a ravelry-n: navajo és kétágú fonal.

csillogjon ez az év!

Még december közepén álltam neki ennek a szőttesnek, vele avattam fel a maradék négy nyüstöt is, ami addig érintetlen volt. :)

Felvetéshez pamutot szerettem volna használni, sötétszürke Drops <3 9="" a="" you=""> lett a befutó a Nordfonaltól (EPI: 15), vetülék pedig a sajnos már kifuttatott Scheepjes Stardust a Szín-fonal-terápiától. 

Itt már kezdtem kiépíteni azt a hackrendszert, ami sokat segített a munka menetében: a draftot (maga a kotta, ami alapján emelgetjük a megfelelő nyüstöket) számokra váltva átmásoltam excelbe és kinyomtattam, felragasztottam a szövőszékre, csakúgy, mint a mintát, hogy egyben lássam. 

Itt még kezdetleges volt a csipeszek számozása, azóta már szépséges, új matricákat kaptak. :)

Nagyon sokat segít ez a haladásban, nem kell minden sornál gondolkodnom, hanyadik nyüst is fekete (vagyis felemelendő), a számokat követve minden sokkal egyértelműbb. Ide kattintva megnézhetitek az egész rendszert egy rövid videóban a instagramon.

A végeredmény pedig gyönyörű lett!

Adventi terítőnek (asztali futónak) szántam, de nem készült el időben, így kivárta az év végét és szerencsehozó, aranyosan csillogó, újévi terítő lett belőle. :)

Végső mérete: 88*48 cm. Minden egyéb technikai részlet és képek szokás szerint ide kattintva elérhetőek!

(És ha már csillogás, év végére elkészült a szenteste kezdett ezüstszálas zoknim is:))

Egyéni, személyes színárnyalat, sokáig nem mertem magamnak tesztelni, de szerencsére nem narancssárga lett:))

Technikai adatok szokás szerint a linkre kattintva!