A shadow trapunto azóta piszkálja a csőröm, mióta először ellátogattam Geta blogjára. Csodás, légies, agyontűzött darabokról van szó, általában csupa szimmetria, csodás formák... Nem sokáig haboztam, megvettem Geta tananyagját és egy-két mintáját. Kinyomtattam, örömködtem, de a megvalósítás váratott magára. Elsősorban a vízben oldódó cérna miatt. Szeretett városomban, Kecskeméten nyoma sincs, Pestre nem járok, online rendelhető változatba nem akadtam.
Hogy mégis megszülethetett az első alkotás és eme poszt, főképp a facebooknak és Ildinekköszönhető, ott sírtam el ugyanis a bánatomat, miszerint nekem ilyen cérna kellene, reggelre pedig egy üzenet várt - napközben átvehetem a próbatekercset:))) Ildinek ezúton is üzenem, hogy egy tündér:))
Szóval, utolsó akadály elgördítve, kezdődhetett a mintaválasztás. Semmiképp sem akartam kacifántos darabot, ezért már tavaly kinyomtattam pár képet, amik számításba jöhetnek. Húsvét előtt pár hónappal pedig tökéletes választásnak tűnt a kiscsibés kép.
Nos. Első blikkre imádom magát a technikát. Nagy vonalakban arról szól a dolog, hogy egy vatelint összetűzöl a vonalak mentén egy darab organzával, aztán a felesleges vatelint levágod, majd egy szendviccsel megint csak összetűzöd a meglévő darabod (hú, ez a zanzásított verzió, ha szeretnétek, idővel csinálok majd képes tutorialt is). Hogy magam se felejtsem, lejegyzem a buktatókat, amikre menet közben jöttem rá:
- a zsírpapírra másolásnál csak és kizárólag kimosható filcet szabad használni, különben a varrásnál átmásolódnak a rajzolt vonalak is (igen, itt viszony lila filcet használtam, látszik is:)))
- vastagabb, tömörebb vatelint kell keresni, ami nem ennyire fátyolszerű
- az alapnak pedig sokkal sötétebb anyagot, igaziból nem kellett volna a lila cérnával kontúroznom, de a világos háttérből nem emelkedett ki eléggé a fehér minta
- meg kell tanulni sokkal többféle kitöltő steppelést, a kukacolás egy idő után unalma lesz:)
- akkorára kell szabni az organzát, hogy utána elég legyen az egész munka alapterületére (tehát ha szeretnék még kukacolt, kitöltött, szélesebb keretet a kép köré, akkor jóval nagyobb ráhagyást kell hagyni)
Nem köntörfalazok, beleszerettem, nagy terveim vannak még ezzel a technikával. Ennek kapcsán kérem segítségeteket - tudtok olyan helyről, ahonnan lehetne vízben oldódó cérnát rendelni? Jó lenne megvenni egy nagyobb gurigányit, tartok tőle, hogy ezek a kisebb spulnik egy vagyonba kerülnek majd...
This is my first attempt at shadow trapunto. I like this technic since I visited Geta's blog for the first time... I bought her book about it a year ago but couldn't try it, I didn't have a water soluble thread. Last week I was "sighing" about it on facebook, next morning a comment was waiting for me - I can take over my testing thread from a local quilter, Ildi. I was so happy (do love facebook:)))
Hm, I knew I want an easy pic to try it on, so I chose this one with the duck. Here are some of my thoughts about the risks of the technic, I should change these for the next time to practice...
- do not use pen or marker, just what you can wash over (I used here purple marker...)
- need thicker, closer batting
- and need darker fabric to have harder contrast
- have to learn much more stitching to fill the outer spaces, stippling may be boring after a time
- cut bigger pieces of the organza fabric
By the way, I felt in love with shadow trapunto, have so much plans with it...
