Figyelmeztetés! Baromi hosszú poszt, sok képpel. Én szóltam! ;)
Nagy hévvel vetettem bele magam a fonásba július hatodikán. Persze hamar kiderült, hogy az ütemtervet nem fogom tudni követni, de igyekeztem annyit fonni, amennyit csak jólesett.
Ezzel a két szépséggel kezdtem. A színes saját festés, a rozsda színűt Kingától kaptam vagy vettem ezer éve és azóta tervezgettem, hogy majd jól összeházasítom őket egy adag kétágú fonalban.
Nem is tudom, mit hittem, de a végeredmény egészen lelombozó lett. Közelről szép volt, de kicsit távolabbról nézve az egész egy unalmas, összeolvadt paca volt.
Másnap fonalakat festettem és ha már úgyis minden adott volt, összelocsolgattam pár színt és a motringok nagy részét átfestettem. Gyönyörű lett!
Szerettem volna egy kisebb szakaszt az eredeti színében meghagyni, mementóként és hogy megcsíkozza majd a szövetet - neszesszerek készülnek majd belőle. Majd. :D
Sajnos a kelleténél vastagabb és egyenletlenebb lett, de nem ment el a kedvem A Nagy Projekttől:
Nekiláttam és darabjaira tépkedtem az összes gyapjat.
Ilyen helyes is kupacokba rendeztem őket és már fontam is, mint a gép.
Tényleg viszonylag hamar készen lettem és a nagy mennyiség ellenére csak a 7. motring környékén kezdtem el unni a folyamatot. :)
Eléggé megszenvedtem a különféle gyapjakkal, több helyen nagyon összegyógyultak a szálak, volt, amit a lehető legvékonyabb csíkokra kellett szednem és így is nagyon egyenletlen lett.
Egészen a végéig nem mertem lemérni - és a félelmem durván beigazolódott. Szinte pontosan ugyanolyan vastag lett, mint az előző fonal. Nézzük a jó oldalát: gyorsabban kész lesz a belőlük tervezett kardigán. Egyszer. Majd. :D
Itt azt hittem, vége is a TdF-nek, aztán rájöttem, hogy van még két napom... Így aztán vettem még egy nagy levegőt és nekifutottam újra a vágyott DK/sport vastagságnak. Ebből a Guzsalyas párból a szürke adagnak estem neki:
A fonás rendben ment, álom volt fonni. Olyan vékonynak éreztem, hogy a végére majdnem meggyőztem magam a navajo cérnázásnál, szerencsére azonban kockáztattam és kétágúra hagytam. A cérnázás egyébként is nehézkes volt. Először is kiszaladtam egy percre az udvarra, összekapdostam az eső elől a mosott ruhákat és mire visszaértem:
Fel se akart kelni, úgy kellett kihalászni alóla a fonalat. Kisvártatva lenéztem magam mellé és:
Következetes és önző gazdiként közöltem Doris-szal, hogy menjen aludni a helyére, most énidő van, hagyjon békén. És igen, a következő percben már:
Ráadásul olyan gyorsan elhelyezkedett, hogy nem volt szívem lerakni, a "cérnázz nehezített terepen" magánkihívást sikeresen teljesítettem. Katt a linkre, aztán a nyílra Doris fülénél, ott a videós bizonyíték... :D
Azért sikerült befejezni és pár óra pihentetés után lemértem az utolsó motringokat is - végre-végre összejött!!
Sport/DK vastagság között, el se akartam hinni!
És az egyenetlenségek miatt sincs okom panaszra. Alig várom, hogy a kék/lila párját is megfonjam, de azt már a Tour de Fleece keretein kívül. :)
Végül jöjjenek az adatok és a ravelry linkek:
Összesen 1005 grammnyi gyapjat fontam meg (wow!), 1760 méternyi új fonalam lett.
