Kezdjük a gyökereknél: idén májusban kezdtem el abasztrakt festői pályafutásom - mikor is vászon helyett fonalra álmodom meg a kompozíciókat. ;) Öt hónap nem sok idő, eszembe se jutott volna jelentkezni, a drága vevők unszoltak. És így visszagondolva azt mondom, milyen jól tették!
 |
| Kinga fotója |
Nem mondom, hogy nem izgultam előtte. Mondjuk az, hogy mit gondolnak majd rólam, elég hamar lecsengett a fejemben. Átvették a helyét olyasféle aggodalmak, hogy mikor festek, mit festek, mibe pakolok, hogy férünk el a kocsiban, milyen papírok kellenek, mindent megvettem-e, elkészül-e a pulcsim, beleférek-e a pulcsiba, milyen kaját vigyünk, biztos időben felkelünk-e mind, ésatöbbi, ésatöbbi. Ez csak az egyik lista a sokból, amivel készültem.
Aztán ahogy lennie kell, kiderült, hogy az összes aggodalmam felesleges. Mind időben felkeltünk, időben odaértünk, elsőbálozókhoz képest elég pofás asztalt csaptunk össze.
Az első három órás dömping egy pillanat alatt elszaladt - utána meg ott ültünk hárman, egymás mellett pihegve az asztal mögött, hogy még rápihenjünk a délutáni hullámra.
Elképesztően sok mosolyt, ölelést és kedves szót bezsákmányoltunk, köszönjük! És reméljük, jövőre újra találkozunk! ;)
 |
| Kinga fotója |
