... ilyenkor mennyire más világ volt! Emlékszem, mind blogokat olvastunk, naponta ellenőriztem, hogy a kedvenceim írtak-e új posztot...
Ebben a tíz évben számtalanszor gondoltam már rá, hogy be kellene ezt itt zárni, tavaly év végén is majdnem megtettem, de már megint visszatáncoltam. Nevetségesen kevesen nyitják már meg a blogot. Persze én se nyitom meg azokat, amiket régen rendszeresen olvastam, lájkolok a fb-on, ha rövidebb a képek mellé írt szöveg, elolvasom. Rohanok, rohanunk.
Visszatáncoltam, azokért, akik mégis megnyitják. És magamért. Jó írni, jó dokumentálni, jó visszakeresni. És persze jó a facebookon is visszanézegetni a képeket, de az nem ugyanaz.
Szóval a történelmi hitelesség kedvéért itt az év utolsó két zoknija. Alig 11 hónapja, hogy először megpróbáltam és bár az elsőt csak nézegetni lehet, sikerült utána 10 másikat kötni, ami hordható. És amik már szebbek is.
Messze a legbonyolultabb volt a tíz közül ez a fair isle darab. Nehezen készült, úgy éreztem, de ha azt nézem, mennyi idő alatt kész lett, szinte magát kötötte meg. Gyári Nord fonlakból készítettem, mindenféle technikai részletet szokás szerint a linkre kattintva értek el!
December 24-én kezdtem el ezt a zoknit, csatlakozva ahhoz a párszáz (-ezer?) kötőhöz, akik hagyományosan ezen a napon kezdenek új projektbe. Egyszerű, stilizált fenyőminta díszíti, jó volt kötni. :)
A fonal saját festésű Nord, amennyire nem tetszett fonalként, annyira fantasztikus megkötve! Ha elindul a fonalfestős biznisz, ezt a színt biztos felveszem az állandó repertoárba!
És ha azt hinnétek, meguntam a zoknikat tavaly, sajnos ki kell ábrándítsalak titeket. Elég, ha megmutatom, hogy telt az év első öt napja? :) :)
