2017. március 20., hétfő

az első

Évek óta kötök, de valahogy leragadtam a kendőknél. Imádtam őket készíteni és hordani is, semmi macera, már-már csukott szemmel is megy, de... De olyan, mintha csak rántottát tudnék sütni. Pedig ha megy  a rántotta, onnan csak kis ugrás az omlett, aztán a palacsinta, a tortilla, a... 

Szóval úgy döntöttem, idén nekimegyek a démonoknak sorba. Nem igaziak ők, csak túlmisztifikáltam őket. Mint  a zokni. Őszintén, el se tudtam képzelni, hogy alakul ki a forma. Muszáj volt belevágnom. Kötnöm. :)

Egy amerikai vlogger tanácsára kerestem egy kicsit vastagabb fonalat, Malom volt itthon bőven, gondoltam, ha nem sikerül, nem nagy veszteség. És pár nappal később lőn, ez lett belőle: :) :) :)

Nem tökéletes, de az elsőknek nem is kell annak lenniük. Nem túl nagy, a sarkánál történt valami kis csúnyaság és tiszta gyapjú, így nem nagyon fogom használni, de majd max. bekeretezem és a falra teszem. 

Akárhogyis, belevágtam, sikerült, a zoknidémonnak annyi, én meg boldog vagyok. Kell ennél több? (igen, egy hordható zokni..:))))


Végül, de nem utolsósorban tessenek megcsodálni ezt a csodás zokniblokkolót. Enikő készítette nekem, de úgy tudom, lesz ott még bőven, ahonnan ez jött! :)

1 megjegyzés:

aarkus írta...

Igencsak mutatós első darab - ha zoknit eddig nem is, de a gyakorlat látszik!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails