2015. február 28., szombat

csak én meg a szösz

Kell néha a magány, ilyenkor, tél végén meg szinte kötelező program nálam a visszavonulás. Jól esik behúzódni a meleg házba és csak úgy lenni. Még jobb közben fonni! A fonás már-már meditatív tevékenység - ezerszer és tízezerszer kell ugyanazt az apró mozdulatsort végrehajtani, szó szerint centikből összerakni a végeredményt... Az már csak hab a tortán, hogy közben remek órák adódnak újranézni a kedvenc filmjeinket, amiket kívülről fújunk, így felnézni sem kell, de elég időnk akad zenehallgatásra is... üsse kavics, még beszélgetni is jókat lehet közben. Ha még olvasni is tudnék szimultán... na az lenne az igazi mennyország! :)

És mivel minél kitartóbban támad a téli szürkeség, annál erősebben vágyom a rokka mellé, nem véletlen ez a kupac. :) A projekttartót ajándék volt és az az álmom, hogy idén zsúfolásig töltsem friss fonalakkal!  

Egy kézzel kártolt battot még Adrienntől kaptam kezdőkészlet gyanánt a rokkám mellé, eddig sikerült kitartania. Csodás színek voltak ott összefésülve, megspékelve egy selymes szösszel. Mellékeveredett egy felhőpuhaságú selyem-merino és nem tudtam kiverni a fejemből, hogy összeházasítsam őket... Egészen addig, míg el nem kezdtem a cérnázást. Nem tetszett, nagyon nem, így gyorsan szétválasztottam őket. Egy kendőben még összejöhetnek.:)

Ez a fonal is nagy szerelem. A gyapjút még Erikától kaptam valamelyik csereberénk keretében (talán épp aznap, mikor majdnem megfertőztem szegényt a lappangó bárányhimlőmmel:))). A kezdetektől vékony és puha fonalnak szántam, de a végeredmény így is lenyűgözött. már rendeltünk is hozzá gyöngyöket, idén ideje lesz kipróbálnom ezt a házasítást is!


Crazyness red and white, valamint Violet technikai paraméterei és szégyentelenül sok kép róluk a ravelryn!

1 megjegyzés:

Paat írta...

Nagyon szép színek, irigykedek:) Az én rokkám sajnos dédi már, nem bírja a mennyiséget, csak kóstolgatni lehet vele:)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails