Tervezhetek én előre boldogságos blogposztokat, ha az élet jön és beledübörgi a témát az arcomba. Én meg hagyom magam... :)
Az új kihívás:
Dőlj hátra. Pihenj.
Nem lehet mindig csak adni. Ha mindig csak adsz, két dolog biztos. Az egyik, hogy sokan fognak elismerősen vagy irigykedve azt gondolni rólad, te vagy az, aki másokért él. És az is biztos, hogy előbb-utóbb kimerülsz.
Kell az a fránya egyensúly, amivel egyébként is annyi bajom van... Nem véletlen írom ezeket a sorokat csütörtök este kicsit lázasan, nagyon fáradtan-megtörten az ágyból. Napok óta éreztem, hogy merülök, figyeltem a testem jelzéseit és gondoltam, oké, majd leállok és majd visszaveszek, csak előbb még ezzel törődök és azzal foglalkozok és... És akkor tessék. A természet jön és elveszi a magáét.
Szóval... szeressük az embereket és éljünk másokért, de éltessük magunkat is! Így hát az eheti feladatom:
Lazíts! Dőlj hátra. Pihenj. Ha szereted a telet, menj ki az ajtón és élvezd ki. Ha teheted, sétálj, szánkózz (ha van min...:)). Ha nem szereted, soha jobb időszakot egy kis forrócsokihoz! Vagy egy bögre gőzölgő tea mellett örülni annak, hogy mi bent ülünk a melegben egy jó kis könyvvel, pokróccal... Nevess, kapcsolódj ki! Nézz meg egy új filmet vagy egy régi kedvenced! Ha vár rád a kiszemelt könyv, kezdj bele! Köss egy kendőt (magadnak! self-time!:))), menj kiállításra, bambulj nyálcsorgatva a főzős műsorokon és aztán süss-főzz a kedvedre! Töltekezz és szánj magadra egy kis időt.
Hidd el, utána újult erővel roboghatsz vissza a dolgos hétköznapokba! :)
ui.: azoknak a kitartóknak, akik még hisznek KicsiKató - az alkotó - feléledésében: (kapaszkodjatok meg az asztal szélében!!) jövő héten igazi kicsikatós blogposzt várható!! színes-szagos, igazi alkotásokkal, igazi képekkel. és ez most nem vicc! :DDDDD tudom, magatok se hiszitek.. na majd csak figyeljetek!! :)
