Egy meredek kijelentésen essünk át az elején. Természetesen nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, a jó munka, hogy elég pénzünk legyen, stbstb. és fontos ezekért is tenni minden nap, de én nem ezekre koncentrálok elsősorban, hanem magamra. Ez szokatlan lehet azoknak, akik eddig mindig másokat helyeztek előtérbe, de
a., hiszem, hogy önmagunkban is stabilnak kell lennünk, hogy a társas kapcsolataink rendben legyenek
b., kell, hogy stabilak legyünk amiatt is, mert a tőlünk független tényezők tőlünk függetlenül módosulhatnak. Vagyis érhetnek bennünket tragédiák. Megszűnhet az állásunk, megbetegedhet a kedvesünk, de akár azt is tragédiaként élhetjük meg, hogy bezár a kedvenc pizzériánk (jó, én már éreztem világvége-hangulatot, mikor farkaséhesen álltam a kiszemelt helyiség előtt...:).
Közhely és a nyáltenger közepén csücsül már a frázis, de tény, hogy ha mi boldogabbak vagyunk, a környezetünk is az lesz. Ha többet mosolygunk, több mosolyt kapunk vissza.
Na de most már aztán tényleg elég az üres dumából, ugye? Nézzük sorban, mik segíthetnek minket, hogy megéljük a boldogságokat, aztán beszéljük meg, ti mit gondoltok az egyes tételekről! :) Nincs fontossági sorrend, tehát "a versenyzőket nem a helyezés sorrendjében szólítom". :D
1., feljegyezni a jót
Ismerem én is azokat a technikákat, amik arra koncentrálnak, soroljunk fel mindent, amiért aznap hálásak voltunk... Hát ha olyan maximalisták vagytok, mint én, ti is igen hamar buktok bele. :D :D
Ehelyett azt mondom, írjunk naplót rendszeresen, de az legyen fókuszált! Két naplót vezetek és a megírásuk naponta nem több egy percnél! Kinek ne jutna napi plusz egy perce magára?
Az egyik naplóm "daily happiness" néven fut és az egész elfér egy fél lapon! Egy havi beosztású naptárlapra feljegyzek egy jó dolgot az elmúlt 24 órából. Nem kell hatalmas boldogságokat kutatnunk, nagy valószínűséggel sok szürke és monoton nap van az életünkben, de (egyelőre) nem is az a lényeg, hogy 24/7-ben vigyorogjunk, mint a vadalma. A módszer lényege inkább a jóra koncentrálás. Lehet, hogy pocsék napunk volt, reggel pocsolyába léptünk, a főnök kikészített, otthon felejtettük az ebédünket, a gyerek folyton csak hisztizett, de ha ezek helyett feljegyezzük, hogy mennyire klassz volt a napsütésben hazasétálni vagy különösen finomra sikerült a sajtos spagetti vagy hallottuk a kedvenc dalunkat a rádióban, később jó eséllyel visszaolvasva ezekre fogunk emlékezni, nem a napi bosszúságokra.
A másik naplómat Gretchen inspirálta, ez az ún. egymondatos napló. Ennek is elég kis hely és pár másodperc, hogy egy (-két-három) mondatot lejegyezzünk a napról. Na jó, itt már nem kell feltétlen a jóra koncentrálni, de érdemes kiemelni a nap legfontosabb történését/gondolatát. Nem kell teljességre törekednünk, persze ha van időnk, írhatunk bővebben, de hosszú távon minél egyszerűbb formákkal dolgozunk, annál biztosabb, hogy nem adjuk fel korán az új szokásainkat! :)
Persze más módszereket is kidolgozhattok magatoknak, a lényeg, hogy legyen nyoma a jó dolgoknak! Ezekkel rutinunkká tehetjük, hogy este - ha csak pár percünk is van, de - átgondoljuk a napunkat és ha pocsék is volt az egész, a jót kutassuk fel. Ha olyan szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy semmi - de tényleg semmi - jó nem történt velünk, még mindig ott van a remény, hogy a következő nap jó lesz. Sőt, még felhívhat minket elalvás előtt a kedvenc barátnőnk. Kaphatunk egy kedves ímélt... (oké, lőjétek le az optimista énem nyugodtan:)))
jegyzet 1., sokadszorra írom át a posztot, mert engem is megrémiszt az iromány hossza, de nézzétek el nekem. Ezeket a témákat nem fogom tudni pár szóban elintézni, ezért akit érdekel, annak javaslom háromnapi hideg élelem bekészítését a gép mellé! :)
jegyzet 2., a naplókhoz kapcsolódva legközelebb megmutatom az én (SK) füzeteimet és naptárjaimat, ha már kreatív blog vagyunk (vagymiaszösz), legyen már valami kicsikatóság is... :)
