Fciskának

Fciska barátnőm megkeresett pár hete, hogy szeretne egy kötött táskát, hozzáillő kesztyűvel. Egyezkedtünk-egyeztettünk, bevásároltam és nekikezdtem. Ilyen lett a táskája, nem túl nagy, de nagyon tetszetős. És szürke, imádom. :)))

Ez pedig a kesztyűje, a nagyon vicces Eroica nevű fonalból. Hát hot-nak elég hot, fázni nem fog benne a keze. :D 

Mikor varrtam a táskát, elég nagy darab cipzárt kellett levágnom. Nézegettem a levágott részt, már majdnem kidobtam, mikor beütött az isteni szikra: karkötő! Ilyet úgysem tud összeeszkábálni a csodás tekláiból, szatén- és horgolt golyókból. Komolyan, nekem ez lett a kedvencem a három közül. Na jó, a táska mellett. 

Most aztán tényleg érdemes a ravelryn megnéznetek a képeket, sokan vannak, közeliek és részletesek!:) Itt a táska-karkötő, itt pedig a kesztyű.

hihetetlen sebesség!

 Még valamikor 2 vagy 3 éve varrhattam magamnak a pénztárcám és irattartóm. Tavaly már gyanús volt, hogy ideje lecserélni őket, szépen meg is kötöttem az új darabokat december végén. Aztán vártak, várakoztak, teltek a hónapok, csak nem sikerült bélést varázsolnom az újakba. A régiek meg elkezdték feldobni a talpukat, előbb a ferdepánt oszladozott, aztán félig leszakadt a tépőzár, végül a gomb adta meg magát.

Ezen a csodás hosszú hétvégén viszont megszállt a kisangyal, szabtam-varrtam és átköltöztettem mindent az új tárcákba. Tetszenek!:))

Viszlát, lilák, üdv, pirosak! :)

(nagyobb képek itt:))

Ismétlés a tudás anyja!

 ... vagy valami ilyesmi. Mikor kötöttem ezt a kesztyűm, már látszott, hogy a maradék fonal elég lenne még egy párra... Hát nekiültem és kötöttem még egyet, rövidebbet, picit szélesebbet, picit más fonásmintával, de határozottan hasonlót. Ha a minden jól megy, nemsoká már Panka kezeit melegítheti:))

ps1.: Igen, vasárnap fotóztam. Igen, szombaton gyapjakat festettem. Nem, még mindig nem sikerült megjegyeznem, hogy a festési folyamat elejétől a végéig használjak gumikesztyűt. Ez van, legalább most zömében kékek a kezeim, nem zöldek. Az rosszabbul áll. :)

ps2.: a szokásos nyilvános ravelry projektoldal:)

Beteges vonzódás...

... leledzik bennem mind a szürke szín, mind pedig a kapucnis pulcsik felé. Így tehát érthetitek, mekkorát dobbant a szívem, mikor ezt a mintát megláttam. 

Bár még sose kötöttem pulcsit, (hopp, elfelejtettem, egyet már kötöttem:)), tökéletes alap volt gyakorláshoz. Kicsit nagy lett (jó, hát iPhone-ra tervezték, nekem meg csak egy pindurnyi Samsung Gio-m van), de első pulcsi esetén ekkora méretprobléma még elfogadható, ugye? 

Sokkal több és nagyobb méretű kép a ravelry nyilvános projektoldalán! (Ha még nem jártatok volna ott, kattintsatok valamelyik képre, akkor még nagyobb méretben látjátok őket!)

Dottie

Az úgy volt, hogy mikor Erika mutatta ezt a kendőt, már gyanús volt, hogy ismerem, itthon ki is derült, hogy igen, hónapokkal azelőtt kedvenceltem a mintát, de hát ember legyen a talpán, aki észben tartja a rengeteg kendőtervem.... 

A HKK-ban aztán kiderült, hogy másoknak is tetszik és mivel rég szerettünk volna egy KAL-t (knitting along, kvázi közös kötés), hát belevágtunk. Azóta már kész Erikáé, Marcsié is, itt az enyém.

 Megszenvedtem vele. Először csak a Drops Lace-ből szerettem volna, de nem ment, annyira vékony volt, nem volt szép, plasztikus a középső levélminta... Utána ezt a narancsos Rikkert fogtam hozzá, de úgy se tetszett. Nagy nehezen áldoztam fel a türkiz Rikker csipkét, amiből már hónapok óta A Rock island-et szerettem volna megkötni, de jó lesz arra más fonal is...:)

A képekért nagy köszönet Gabinak! :)

(Több, magányos kép és a részletek szokás szerint a ravelry nyilvános projektoldalán:))

Hírös Kötő Klub

Szerintem álmaiban se hitte volna Jucuu, hogy mikor 2010-ben egy ártatlan blogbejegyzésben kecskeméti kötősöket csábított a public knitting day megünneplésére, ilyen lavinát indít el. A véletlennek köszönhetően verődtünk össze, mára viszont már havonta kétszer találkozunk, van nevünk és szépen fejlődő barátságaink. Gabinak hála a tegnapi (nyárbúcsúztató) HKK-n rengeteg fotó készült, így meg tudom mutatni, hogy is zajlik. Szóval:

Megérkezés után kezdődik a mustra. Pl. a legújabb közös szenvedély termékeivel: sokunk konyháiban rotyog a festenivaló gyapjú mostanság. :)

Ha már megszíneződtek a gyapjúk, némelyikük át is lényegül fonallá.

 Azért még nem teljesen alakultunk át fonókörré. :) Lehet hozni akármilyen sk holmit, a horgolástól a hímzésen át a varrottig, lehet kicsi vagy nagyobb, mindegyikért rajongunk. Legfeljebb a nagyobbakért jobban. :)

Ha elfáradtunk, jöhet a jól megérdemelt sütiiiiiiiiiii!

És az épp nem renitenskedők kosaraiból előkerülnek az aktuális munkák. Zömében kötött kendők. (Én persze abszolúte nem értem ezt a már-már beteges vonzódást a kötött kendők iránt, de az ő dolguk, nem szólok bele...:) :P

És ha olyan vicces hangulatú HKK-n vagyunk, mint a tegnapi volt, belefér egy kis szinkronkötés is sorban, mint a verebek:))))

Ti magányos farkasok vagytok, ha alkotásról van szó vagy van olyan barátnő/társaság, akikkel össze-összejöttök egy kis csevegésre?:)

internetes okosságok, 15. rész: A PICASA ELSŐ LÉPÉSEI ÉS HOMÁLYOSÍTOTT SZÉLŰ KÉP

A minap Adrival beszélgetve esett le, hogy a picasa használata nem olyan egyértelmű sokaknak, mint nekem. Az én gépemen alapprogram, újratelepítés során az első tíz között van, amit felrakok a gépre. Hát itt az ideje körüljárni a programot, azért is, mert az új verzió olyan klassz, hogy a régit használókat is biztatom, túrják le a gépükről az elavultat és használják a legfrissebbet, érdemes!

Szóval első lépésben keressünk rá arra, hogy "picasa 3.9 letöltés" és telepítsük a programot!

 Amikor elindítjuk, ez a képernyő fogad minket. Az alapbeállítás szerint a gépen található összes fotót beolvassa magának. Személyes véleményem (és kezdő tapasztalatom), hogy ez felesleges és a végén átláthatatlan rendszert fog eredményezni. Én a felsőre szoktam klikkelni, ilyenkor az asztalon lévő képeket olvassa be. Ennyi nekem épp elég, azután pedig az asztalra kimásolom azokat a képeket, amikkel dolgozni szeretnék.

 Ha beolvasta őket, ilyen lesz a program maga. Bal oldalon egy rendszer-szerű lista a mappáinkkal, majd a mappákra kattintva láthatjuk a bennük lévő képeket. Másoljuk ki az asztalra azt a képet, amin gyakorolni szeretnénk, azután a picasa önmagától frissít és kattintsunk a képre kétszer.

 Ez a szerkesztői oldal. Láthatjuk bal oldalon, hogy rengeteg beállítás közül választhatunk (a későbbiekben meg fogom mutatni a leggyakrabban használt kedvenceimet). Nekünk most a harmadik csoportra lesz szükségünk, kattintsunk a kis ecsetre.

 Itt találjuk középen a Lágy fókuszt, ő lesz a mi emberünk! Klikkeljünk rá, hogy előcsalogassuk a beállítási lehetőségeket.

 Láthatjuk, hogy miken tudunk változtatni. Minél nagyobb a méret, annál nagyobb lesz a nem homályos terület. A mennyiség növelésével egyre homályos lesz a kép széle.

 Ilyen az, ha a kép szélét homályosítjuk. Ha elértük a nekünk tetsző szintet, kattintsunk az Alkalmaz gombra, majd mentsük el a változtatásokat!

 Azonban ha a kép közepén lévő kis zöld célzóizét:)) elhúzzuk valamelyik szélére, úgy a fókuszálást is elmozdítjuk. Így ha a fotó tárgya valamelyik sarokban vagy a szélen van, húzzuk rá a zöld bigyót és homályosítsuk a maradék részt. Imádom!:)))

Plusz egy:) Ha már itt vagyunk, nézzük meg a fotóból ceruzarajz trükköt, ha valaki szeretné kipróbálni magát varrógéppel, nehogy ez tartsa vissza:) Nyissuk meg a fotót, amit átkonvertálnánk és kattintsunk az ötödik csoportra (az a kis kék hátteres ecset).

 Itt találjuk a ceruzarajz opciót, ahol finomítani is tudunk a végeredményen, kiemelve a fontosabb (megvarrandó:))) vonalakat.