2011. augusztus 8., hétfő

hosszú, unalmas bejegyzés lesz ez!

Én szóltam! Történt ugyanis, hogy vágytam egy Aurora kendőre. Eddig semmi kunszt nincs a dologban, sokan megkötötték már előttem, még többen fogják a jövőben. Ki is néztem hozzá egy fonalat, megrendeltem. Miután eleget simogattam, belekötöttem. Hah, itt kezdődtek a bonyodalmak. Nézzük szépen, időrendben, hogy jutottam el a pozitív végkifejletig:

Alapszituáció: A kendő könnyű, rövidített soros, kellőképpen szájbarágós tutorial is tartozik hozzá. Két részből áll, egy egyszerűbb kendőtest és egy csipkés szél kettőse alkotja a csodát.

1. Megkötöm a kendő testét. Nem nagy munka, mégis cifrán káromkodom, mikor rájövök, 20 szemmel kevesebbet szedtem fel az elején.
2. Bontás vissza, nulláig.
3. Újra megkötöm a kendő testét. Most már szép, széles, kellő szemszámmal rendelkezik.
4. Elkezdem kötni a csipkét, a 4. sor környékén érzem, valami nem stimmel, nem jön ki a szemszám. Káromkodok, de tovább kötöm.
5. Tizedik sorban már világosan látszik, hogy ez így nem lesz jó, mindenhol el van csúszva a minta, de még győzködöm magam, hogy max. lesz egy absztrakt mintás kendőm, csak legyek már túl rajta.
6. A vége előtt 3 sorral beletörik (!!!) a tűm. Ha eddig káromkodtam, az itt következő résznek elnevezést se merek adni. Az biztos, hogy a stresszes kórházi körülmények között 120-ra felszökő, egyébként stabil 90-es vérnyomásom a 150-et is eléri. Mozdulatlanná merevedek, ordibálok, hogy valaki hozzon egy biztosítótűt.
7. Abban a tudatban fekszem le aludni, hogy a szökött szemeket felszedtem a biztosítótűre, vérnyomásom stabilizálása érdekében a kendőt egy ritkán látott sarokba száműzöm.
8. Pár nap pihenés után rájövök, szöktek szemek, nem is kevesen, ráadásul egy olyan csipkemintában, amit ha akarnék, se tudnék visszaszedni. Könnyek tolakodnak a szemem sarkában. Újra sarokba dobom.
9. Meggyőzöm magam, hogy az egészet újra le kell bontanom.
10. Mire az elképzelést tett követné, rájövök, hogy elég lesz csak pár sort bontani. Mivel képtelen vagyok szemről szemre haladni, egész sorokat szabadítok fel egyszerre. (Jah, említettem már, hogy moherről van szó? Királyságos dolog bontani...)
11. Belejövök a bontásba, egyébként se stimmelt a minta, visszabontom hát a csipke alapjáig.
12. Újraszámolom a szemeket (gőzöm nincs, miért van nekem 246, mikor a minta szerint 240-nek kellene lennie, de ilyen apróságokon már nem akadok fent...)
13. ... mint ahogy azon sem, hogy a 14. sor környékén megint nem jön ki a szemszám. Megadóan kötök, improvizálok és imádkozom, hogy az új tűm bírja a strapát.

És igen, ti kitartóak, kik eljutottatok idáig, örüljetek velem együtt: lekerült a tűről végre és nem azért, mert leszaladtak a szemek:)) Kicsit más, mint az original, kicsit hatalmas, de az enyém. Hihetetlen mélységeket megjártam lelkileg, míg kötöttem, de olyan érzés, mint hazaérni a futásból: az elején gőzöm nincs, hogy lesz erőm a végéig, de aztán mégse a mentők hoznak haza. Megcsináltam! Ercsu, imádlak, de ez a kendőd nem szeret engem, gyorsan valami lélekerősítő után nézek, ami helyrebillenti az egyensúlyomat:))

size: 204 x 40 cm, 132 g
yarn: Alpawool (60% alpaka, 25% merino wool, 15% akril)
needle: 5 mm Addi

23 megjegyzés:

Mammka írta...

Ez ugyan egy cseppet sem volt unalmas!!!!!Lélegzetvisszafojtva olvastam,de komolyan!
Ah, te egy hősnő vagy!♥És nagyon csinos!!!!!Már többször néztem,de amennyi látszik a frizurádból az is NAGYON csini!:)

Zorka4 írta...

Inkább izgi volt, de hát tudtuk, hogy nem egy föladós típus vagy :)
Nagyon tetszik a színe.

Csilla írta...

Cseppet sem volt unalmas, sőt inkább érdekfeszítő. Azért igazán jó lett ez a kendő a sok kinlódás ellenére. Ejh de hányszor bontok én is, ma pont egy egész megkötött kabátot bontottam vissza, mert nagyon nem tetszett amilyen lett.

KicsiKató írta...

Mammka, de drága vagy! :)

Kinga, köszi, majd viszem a közöskötésre! (remélem, nem a hátamra kell majd terítenem:)

Csilla, nyertél, azért egy kabát visszabontása... tyű, nem irigyellek:)

Kriszta írta...

Mindenesetre megérte a szenvedést, mert gyönyörű darab lett!!!
Én szívesen végigolvaslak, nagyon tetszik a stílusod :)

micuska írta...

Hi-hi. Pont ma akadtam rá Ercsu blogjára, gondoltam megkötöm. Sőt, itt ülök a boleróval a kezemben. Mi reményem van szted?... Nagyon csinosan áll. Látszik a futás!

KicsiKató írta...

Micuska, simán megcsinálod!! Nemsoká kész a boleró, rápihensz a kendőre egy-két apróbb horgolással és mire jön a rossz idő, már mindkettőt hordhatod:)

A futás sajna még nem látszik (a lábaimat levágtam a képekről:), ez inkább a diéta (vagyis hogy már olyan rég voltunk a Vincentben sütizni:))))

ursa minor írta...

Én is ezt tervezem első kendőnek megkötni, a fonalat már be is szereztem, de - mitagadás - kicsit elbátortalanodtam a bejegyzésedtől ;)
Általában egyébként én is kb. hatvanszor földhözvágom, ha nem megy :)
De ami a lényeg: nagyon ügyes vagy és a színe is nagyon tetszik!

Julcsi írta...

Jaj, drága!:)
A viszontagságok ellenére nagyon tetszik a kendőd:)

Ibcsy írta...

Gyönyörséges lett:-))

Marcsi és Ági írta...

Őszinte csodálat a kitartásodért!! A kendő gyönyörű, a leírásod közben pedig szinte érzetem az elszenvedett harcod. Én biztos feladtam volna, de megérte végigcsinálnod!!
Ági

bruercsi írta...

Ó, édesem!
A megpróbáltatások ide, a megpróbáltatások oda, a kendő jól áll, ...mit jól áll, egész egyszerűen tudod hordani. Minden jó, ha vége jó!!! :)

ercsu27 írta...

Sajnálom, hogy ennyit kellett küzdened vele!
Viszont a kendőd nagyon mutatós, és szép lett a szegélye.

ercsu27 írta...

Ahogy nézegettem a kendődet, szerintem az 5. sorban mehettél el, itt nagyon sok ráhajtás van egymás közelében, és itt kezdődik a dupla ráhajtásos rész is.
Ha gondolod, és mutatsz közelit egy mintaegységről, akkor megpróbálom megfejteni.
De egyébként meg ne törődj vele, a kendő nagyon jól néz ki!

nöné írta...

Faltam a sorokat, kíváncsian vártam a végkifejletet (nem ám előreszaladni és megnézni a fotót), és nem csalódtam, klassz lett! Hát, kérem olykor ilyen egy csipkekötés:o)

Csilla böködéje írta...

:-))) Katóka! felvidítottál reggel. Ezzel a kendővel nekem is van egy hasonló történetem....aminek csipke nélkül lett vége:( Majd talán egyszer horgolok rá valamit. Igazán tetszetős darab lett. Szerintem barátságot köt veled ez a kendő!!

Erika írta...

Egyáltalán nem volt unalmas, izgultam, hogy mi lesz a vége!!
Sajnos ismerős a helyzet, sokszor bontok vissza én is, még egy sapkát sem tudok néha megkötni úgy, hogy elsőre jó lenne.
A végeredmény pedig tökéletes lett!! Nagyon tetszik!!

Szilvia írta...

Hát így végigolvasva, nagyon meggyűlt a bajod ezzel a kendővel, úgyhogy viseld nagyon büszkén, hogy nézzék csak milyen szépre sikerült. Gratula!

Elinor17 írta...

:)Hős vagy , le a kalappal előtted !!A kendő pedig nagyon szép lett!

Hencsilli írta...

Micsoda tortúrán vagy túl :D Szerintem is hős vagy, én biztos a sarokban hagytam volna :P
Amúgy szép lett - mindegy hány szemmel kevesebb vagy több :D

Lakás- konyha- textil (SzilvaDekor blogoskodása) írta...

Te, ez nagyon csinos! :)Irigyellek a kitartásodért!

Gira írta...

Wow, Kató! Szerintem király lett!!! Az meg igazán dicséretes, hogy nem hagytad a fenébe az egészet! Ennyi bonyodalom mellett ez nálam esélyes lett volna, de te egy hős vagy! ;)

Kriszty írta...

Teljesen át tudom érezni, mert az ominózus kendőmet bontottam már párszor. Anélkül én már el sem tudom képzelni a kötést.
De a végeredményed csodacsini!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails