Ha tavasz, akkor színek, igaz? Biztosan nem véletlen, hogy ahogy kipattantak az első hajtások, én is a színesebb alapanyagokhoz nyúltam - ha csak rövid időre is, de nekem is kellenek a vad, buja színorgiák.
Beletúrtam a gyapjúmennyországba (=a számtalan gyapjas doboz egyikébe:))) és kikerestem a legvadabb rovingot. Még tavaly festettem és már akkor azt terveztem, hogy fraktál technikával fogom megfonni.
Ha már úgyis fent volt a vastag tárcsa a rokkán, nem variáltam, gondoltam, van már ezer kendőnek való fonalam, jó lesz ez most vastagabbnak.
Hát... szó se róla, elég vastag lett. Nem emlékszem a pontos számra*, de úgy rémlik 200 méter alatt sikerült. (Mondom én, nagyon belejöttem most a vastag fonalakba..)
Szóval most itt állok egy tökvastag, tökrövid, tökszínes motringgal és a kendőkben és zoknikban gondolkodó kötős agyam tanácstalanul nézegeti, hogy hát ebből meg mit lehet kötni??**
*életemben először elfelejtettem felírni, mennyi lett az annyi. szóval ha azt vesszük, hogy az a futás nincs is, ami nincs rendesen ledokumentálva, az analógia alapján ez a fonal talán nem is létezik... :o
**fúúú, most bevillant, hogy meg kéne kötni és utána nemezelni, de király lenne ez a sok szín összeszelídülve!!!
