hú... azt tudtam, hogy rég jártam erre, de hogy már egy hónapja is elmúlt... de most már itt vagyok! :)
Nem sok kicsikatóság született júniusban, inkább az önképzésé és tanulásé és olvasásé volt a főszerep, de van még olyan fonalam, amit nem mutattam. Apropó, fonal. A PIF játék három nyertese közül csak egy jelentkezett. Eleinte gondolkodtam, szóljak-e külön a nyerteseknek, aztán jött ezer teendő és aztán arra is jutottam, nem erőszak a disznótor. Igaz, nem adtam meg nyereményért jelentkezési határidőt, de ez az 5-6 hét már talán elegendő volt. Még nem döntöttem el, hogy a levegőben lógó két motringot adhoc ajándékozom el vagy villámjáték lesz érte, majd meglátjuk.
Na de el ne veszítsük a fonalat a kitérőkkel, őket még nem mutattam:
Ez a lila-narancs hirtelen jött, már évek óta a dobozban lapult előszálként és egyszer csak elém ugrott, hogy fonjam meg. Nem vagyok veszekedős típus, így nem álltam ellen. Sokáig nem tudtam eldönteni, szeretem-e, de arra jutottam, maradhat! :) :)
Ő meg.. szerencsétlen... :))) Őszintén nem tudom, mit gondoltam, mikor ezt a borzasztóan színes valamit megrendeltem. Előszálnak vastag volt, rovingnak vékony... Amióta nálam volt, mindig azt gondoltam, hogy szürkével fogom összecérnázni. Direkt vastagabbra fontam a szokásosnál, de ahogy az lenni szokott a rég dédelgetett tervekkel, nagyon nem tetszett a végeredmény.
Van bennem valami hülye kattanás, hogy kontrasztos színeket cérnázzak össze, de lassan kezdem megérteni, hogy hiába rajongok a csíkos holmikért, ez a kontraszt nem biztos, hogy annyira klassz összecérnázva.
És ha már megvariáltam, a maradék gyapjakat vékonyabbra fontam, így van egy halomnyi különféle fonalam, amit talán sose fogok felhasználni. Halleluja! :) :)
Technikai részletek: lila-narancs és színeske.
